EU-beruházások: Egy 28 fős irodának kellene csodát tennie

Akár a százmilliárd forintot is meghaladhatja az a veszteség, amely Magyarországot éri akkor, ha nem sikerül befejezni azokat az uniós finanszírozású beruházásokat, amelyek azért indultak, hogy hazánk teljesíthesse az EU-csatlakozáskor tett környezetvédelmi vállalásait. Ha a derogációs kötelezettséggel érintett projektek nem, vagy csak késedelmesen valósulnak meg, az Európai Unió Bizottsága Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet.

Ennek elkerülésére a kormány 2013-ban először a települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási programokat vonta központi felügyelet alá, majd tavaly év végén a hulladékgazdálkodási és az ivóvízminőség-javító beruházásokkal tette ugyanezt.

A késedelmes projektek közelmúltban közzétett listáján ennek ellenére még ez év elején is 25 szennyvíz-, 47 ivóvíz- és 16 hulladék-projekt szerepelt. A csúszásban lévő szennyvízberuházások közül hetet már tavaly be kellett volna, illetve egy hónapon belül be kellene fejezni. Az összesen megítélt 63,7 milliárd forintból 14,8 milliárdot nem sikerült még lehívni. Az ivóvízminőség javítását szolgáló beruházások közül 17-nek járt, illetve jár le rövid időn belül a befejezési határideje úgy, hogy van közöttük 2009-ben indult, de azóta egy jottányit előre nem haladt beruházás is. A hulladékgazdálkodási programok többségét ez év első felében le kellene zárni, miközben a támogatási összegnek az egyharmada áll még a projektekben.

A derogációs kötelezettséggel érintett projektek felgyorsítása a kormány által szintén 2013 közepén felállított Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP Nonprofit Kft.) feladata lenne. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként létrejött projektvégrehajtó szervezetnél azonban, mint érdeklődésünkre elmondták, mindössze 28-an dolgoznak: tíz mérnök, öt közgazdász, nyolc jogász, két bölcsész, egy HR-szakember, egy bankszakmai tanácsadó és egy asszisztens, akik közül többen is rendelkeznek közbeszerzési referens, -szakértő, műszaki ellenőr, illetve felelős műszaki vezető végzettséggel is. Nekik kell hol konzorciumvezetőként, hol kedvezményezettként, hol pedig projektfelügyelőként ügyezniük a lemaradásban lévő projekteket, kis túlzással rajtuk múlik, hogy Magyarországnak végül sikerül-e megúsznia a szabályszegési eljárást.

Mint a tárcánál érdeklődésünkre elmondták: az NFP eddig 62 szennyvíz-elvezetési és -tisztítási, valamint két országos projektben (vízi létesítmények katasztere, illetve víziközmű kataszter) vett vesz részt, az esetek döntő hányadában projektfelügyelőként. Ez esetben a társaság tevékenységét az állam finanszírozta, míg abban a három projektben, ahol projektmenedzseri tevékenységet végzett, már projektmenedzseri díjat is felszámolt. Ez az összesen 50 millió forint – mint jelezték – a projekteken dolgozó munkatársak bérét és járulékait hivatott fedezni.

Máris új projektek

A szaktárca jelenlegi információi alapján az elkövetkező években az NFP a KEHOP második és harmadik prioritásán belül mintegy 200 projektet valósíthat majd meg. A kft. az ezekben végzett munkája után - a közbeszerzési eljárások lebonyolítása, a projektek előkészítése stb. – már egy új jogszabály szerinti, meghatározott díjat számol majd fel. Az új projektek esetében a projektmenedzsment-költség legfeljebb 2,5 százalék. A kormány már tavaly ősszel kiírt az első ilyen pályázatokat. Az ivóvízminőség-javító programokra az első körben újabb 8,7 milliárd forintos, míg a csatorna-projektekre 50 milliárdos keretet hirdettek meg. A pályázatokra tavaly ősz óta jelentkezhetnek a települések.