Jótékony hatású a defláció

Nem ütött újabb mélypontot az inflációs index az év második hónapjában, ami azt jelzi, hogy lassan felfelé kapaszkodhat a mutatószám. Februárban 1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest a januári rekordmértékű, 1,4 százalékos árzuhanás után – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal mai adataiból. Továbbra is főleg a benzin és a gázolaj árának esése tartja negatív tartományban az inflációt, de az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek és a ruhák is olcsóbbak lettek. Mindez azt jelezheti, hogy a globális olajárak hanyatlásának másodkörös inflációs hatásai is lehetnek.

A maginfláció, vagyis a szezonálisan kiigazított index (ami kiszűri például a rezsicsökkentés hatását) a januári 0,7 százalékról 1 százalékra emelkedett. A rezsicsökkentés hatása egyébként már kezd kiesni a bázisból: a háztartási energia ára átlag 5,3 százalékkal mérséklődött éves alapon, ezen belül a gáz ára 6,5 százalékkal, az elektromos energiáé 5,7 százalékkal, a távfűtésé 3,4 százalékkal csökkent. A havi tendencia azonban már mást mutat. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője kiemelte: az eddigi csökkenő trend kezd megfordulni. Ebben az üzemanyagok árának havi emelkedése és az élelmiszereknél – különösen az idényáras élelmiszereknél – tapasztalt emelkedés játszotta főszerepet. A 2014 januárja óta folyamatosan csökkenő maginflációs mutatónál is enyhe növekedés látszik – tette hozzá a KSH szakembere.

Az árak csökkenése már fél éve tart, ezzel együtt a szakértők nem szeretik a defláció kifejezést használni, hiszen Magyarországot nem fenyegeti a tartós – évekig elhúzódó – áresés veszélye, ebből fakadóan a vásárlások és a beruházások elhalasztása, végső soron pedig egy recessziós periódus kialakulása. Sokkal inkább érdemes a „jótékony” deflációt – vagy ami elterjedtebb, negatív inflációt – használni, hiszen az árak átmeneti, jórészt egyszeri hatásoktól fűtött csökkenése növeli a reálkereseteket, ami nagyobb fogyasztáshoz, így magasabb GDP-növekedéshez vezethet. Mivel senki nem számít tartós, a termékek és szolgáltatások nagyon széles körét érintő áresésre, így az emberek nem halasztják el vásárlásaikat.

Barczel Vivien, az Erste Bank közgazdásza szerint még hónapokig, akár szeptemberig nulla százalék alatt ragadhat az infláció. A legtöbb elemző azt várja, hogy az év második felében vagy év vége felé már pozitív számokat láthatunk, az év végére pedig (bázishatások miatt) 1-2 százalék közé emelkedhet az infláció. Gárgyán Eszter, a Citi magyarországi vezető elemzője például úgy véli, hogy csak 2017 első felére fogja elérni az infláció az MNB 3 százalékos célját.

A tartósan alacsony inflációs környezetnek köszönhetően az inflációs várakozások is mérséklődtek, ami azt jelzi, hogy jó esély van a tartósan alacsony szintű pénzromlás eléréséhez. Fontos hangsúlyozni azonban azt is, hogy a várakozások egyelőre nem süllyedtek olyan alacsony szintre, amely deflációs félelmekhez vezet.

Az inflációs folyamatok tükrében a szakérték azt várják, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ebben a hónapban újrakezdi a tavaly nyáron befejezett kamatcsökkentési ciklusát. Elemzők úgy kalkulálnak, hogy 10-20 bázisponttal vághatja a jelenleg 2,1 százalékos kamatot a MNB, amely a ciklus végére 1,5-1,8 százalék között alakulhat. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza szerint a kamatvágást támogatja a viszonylag erős euró/forint árfolyam, a lengyel jegybank kamatcsökkentése (2-ről 1,5 százalékra vágták a kamatot a múlt héten), valamint az Európai Központi Bank (EKB) március elején indított kamatvágási ciklusa. (Igaz, a forint tegnap jelentősen, 305,5-ös szintről 309-ig esett az euróval szemben, amiben a dollár szárnyalása mellett az egyre terjedő hazai brókerbotrány is szerepet játszhat.)

Leginkább a Federal Reserve idén kezdődő kamatemelési ciklusa szabhat gátat a lazításnak, ami Kondrát Zsolt szerint akár kamatemelésre is késztetheti az MNB-t. Mások azonban úgy vélik, hogy ez még nem hoz szigorítást idén vagy jövő év elején, csak szűkítik a lazítás terét.