Nem lép le a Templeton

Közel volt a bravúrhoz Magyarország legnagyobb hitelezője, a Franklin Templeton alap, most azonban kiderült, hogy nem kaszálhat mindig a kockázatos befektetéseken Michael Hasenstab. Ukrajnában nem jött be a kötvénypiacokért felelős alelnök stratégiája, amelyik Magyarországon és Írországban működött. Az alap több mint három éve vásárolt be magyar állampapírokból, amikor a befektetők jó része nem hitt bennük az IMF-tárgyalások bizonytalansága és a makrogazdasági helyzet miatt. Azóta a hozamok összeomlottak, vagyis a Templeton jól járt a befektetéssel.

A háború sújtotta Ukrajnában más a helyzet: a kötvényhozamok elszálltak, az országot az IMF tartja a felszínen. A Financial Times elemzői körképe szerint a pénzük feléit is elveszíthetik Ukrajna hitelezői, a Templeton akár 3 milliárd dollár körüli veszteséggel számolhat. Ha pénzt vonnának ki az alapból a befektetők, akkor Hasenstabéknak át kell gondolniuk, hol és milyen papírokat adnak el, ha likviditásra lesz szükségük, és szóba kerülhet Magyarország is. Piaci szakértők szerint azonban Hasenstab nem tud mit kezdeni a magyarországi pozíciójával, hiszen 1000 milliárd forintos állampapír-állományt nem könnyű leépíteni. (Jelenleg re 5 ezer milliárd forint körül van a külföldiek kezében lévő magyar állampapír-állomány.)

„A Templeton nem fog kiszállni a magyar papírokból, megvárja a lejáratokat” – mondta egyik forrásunk –, Magyarország és az alap szorosan fogja „egymás kezét”. A Templeton azért nem tudja leépíteni a pozícióját, mert ha eladja az első 10 százalékot, akkor a piac megijedhet, azt gondolhatják, hogy a többitől is meg akar szabadulni. Ha pedig emiatt emelkedni kezdenének a hozamok, akkor az alapot veszteségek érnék. Ettől függetlenül nem zárható ki olyan helyzet, amikor likviditási problémák miatt értékesíteniük kell papírjaik egy részét.

A magyar piac ezt könnyebben átvészelné, ha a hitelminősítők befektetésre ajánlanák az országot, hiszen akkor több alap vásárolhatná a magyar kötvényeket. A Moody’s azonban egy hete nem emelte ki Magyarországot a befektetésre nem ajánlott kategóriából, sőt, a tervezett program ellenére még értékelést sem adott ki róla. Most pénteken a Standard & Poor’s van soron: ez a hitelminősítő nem egy, hanem két szinttel tartja a befektetési ajánlás alatt Magyarországot. Szakértők azt várják, hogy az S&P a stabil kilátást pozitívra javítja, de rövid távon az is keveset számítana, ha felminősítené a magyar adósságokat, hiszen nála így is bóvliban maradnánk (hacsak nem emel rögtön két lépcsővel). Ha viszont a Moody’s vagy Fitch is lépne, ez már olcsóbb piaci finanszírozást és jobb megítélést eredményezne.
A javuló növekedési kilátások, az alacsony költségvetési hiány, a lassan csökkenő államadósság, a többletes fizetési mérleg és a devizatartalék magas szintje mind a felminősítés mellett szól, ám elemzők szerint a brókerbotrány most mégis óvatosságra intheti a hitelminősítőket. Szakértők arra is rámutattak, hogy az állampapírjaink hozama vagy a csődkockázat alapján jobb helyzetben vagyunk, mint a szintén bóvli Horvátország vagy a Törökország. A 2012 elején mért 10 százalék közeli szintről mára 3,5 százalékra süllyedt a 10 éves magyar papírok hozama, sőt január-februárban 3 százalék alatt is járt.

Eltérő monetáris politika

A világban ellentétes monetáris politikai lépések határozzák meg magyar kötvénypiac alakulását is. A Federal Reserve idén kamatot emelhet, amire a válság óta nem volt példa. Ez felfelé hajthatja a kötvényhozamokat és tőkekiáramlást hozhat a feltörekvő piacokról, így Magyarországról is. Az Európai Központi Bank viszont márciusban kezdett állampapír-vásárlási programba, a többletlikviditás pedig lefelé szorítja a hozamokat. Előtti negatív, utóbbi pozitív hatással lesz a magyar papírokra, így nem kell számítani arra, hogy hirtelen megugorjanak a hozamok.