Célegyenesben a Világbank ázsiai riválisa

Holnap kiderül, hogy mely országok lehetnek az Ázsiai Infrastruktúra-fejlesztő Bank (AIIB) alapító tagjai: a jelentkezési határidő március 31. volt, és az AIIB-t útjára indító kínai vezetés április 15-re ígérte a lista közzétételét. Azt már korábban tudni lehetett, hogy a határidőig 47 ország jelentkezett be – noha az USA ezt egyáltalán nem bátorította –, az pedig tegnapra vált bizonyossá, hogy a utolsók között jelentkező Tajvan felvétele akadályokba ütközik. Kína ugyanis elutasította, hogy a sziget azon a néven csatlakozzék az AIIB-hez, amelyet az Ázsiai Fejlesztési Bankban vagy az olimpiák alkalmával használ (Taipei, China vagy Chinese Taipei), igaz, azt is közölte, hogy készek megoldást találni Tajvan részvételére.

A speciális státusú sziget jelentkezése arra mindenképp jó volt, hogy demonstrálni lehessen, valójában Peking szava dönt az AIIB ügyeiben, bár a fő részleteket majd a hét végén tisztázzák. Az alig titkoltan a Világbank, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) konkurensének szánt AIIB alapítói a fenti két szervezet washingtoni közgyűlése alkalmával találkoznak majd – mondta el a Reutersnek az alapítók közé tartozó India egy kormányzati illetékese. Kína korábban azt javasolta, hogy az új fejlesztési bank 75 százalékban ázsiai országok tulajdonában legyen, azon belül pedig az egyes országok gazdasági súlyuk szerint kapjanak kvótákat – ez biztosítaná, hogy Kínának legyen a legtöbb szavazata.

Ázsia nehézsúlyú gazdaságai közül Japán nem csatlakozott az AIIB-hez – alapvetően az USA-hoz fúződő szoros kapcsolatai miatt –, a legnagyobb európaiak viszont ott lesznek: Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország sem akart kimaradni. Az AIIB tervezett alaptőkéje 50 milliárd dollár lesz – ennek ötödét fizetik be első körben az alapítók –, a későbbiekben ezt 100 milliárdra akarják emelni.