Felráznák Finnországot

Két évig recesszió, utána némi növekedés, majd tavaly év végén újabb visszaesés – ebből a helyzetből kell kivezetnie Finnországot a vasárnapi választáson győztes liberális Centrum Pártnak, élén a vállalkozóból politikussá lett Juha Sipilával. De legalább nem egyedül kell megtennie, miután a 200 parlamenti helyből csak 49-et szerzett meg; az még alku tárgya, kivel köt majd koalíciót.

Egy partner nem is lesz elég, mert az euroszkeptikus Finnek Párt (korábban Igazi Finnek) 38 mandátumhoz jutott, míg az eddigi miniszterelnököt adó jobbközép Nemzeti Koalíció 37-et. Szóba jöhetnek a 34 mandátummal rendelkező szociáldemokraták is, ha a Finnek inkább a kívülmaradást választják – ezt tették 2011-ben, amikor a mostaninál jobb eredményt értek el, ám nem akartak olyan kormányban részt venni, amelyik támogatta, hogy az EU mentőövet dobjon a görögöknek.

A görög helyzet azóta sem oldódott meg, az eurózónáé viszont javult, és a Finnek vezetője, Timo Soini már a választások előtt jelezte: a fő célja az, hogy pártja bekerüljön a kormányba. Soini az eurózónára, illetve Görögországra vonatkozó kritikája hangneméből is visszavett, vasárnap este pedig a Financial Times szerint sietett kijelenteni, hogy állnak rendelkezésre, mert szükség van rájuk. Akármilyen kormányt hoz össze, a Centrum Párt súlyos örökséggel indul. Nem is olyan régen Finnország még a technológiai ipar élharcosa volt Európában, ám a zászlóshajó Nokia ütemvesztését az egész gazdaság megérezte.

Az IT-korszak hozta változásokat egy másik fontos ágazat is megszenvedte: a papíripar hanyatlása nyomán munkahelyek ezrei szűntek meg az 5,5 milliós országban, idén februárban már 10 százalék fölé került a munkanélküliségi ráta.

További csapást jelentettek az Oroszországgal szembeni uniós szankciók, illetve a válaszul adott orosz embargó: a finn export mintegy 10 százaléka irányul a vele speciális kapcsolatban levő szomszédhoz, és a finn kereskedelmi kamara egy tavalyi felmérése szerint az embargót a helyi vállalatok mintegy fele megszenvedi. A fő gond a még éppen az uniós küszöb, a GDP 60 százaléka alatt levő államadósság emelkedése. A miniszterelnökséget tavaly júniusban elvállaló Alexander Stubb kormánya megpróbálkozott a költségvetési kiadások csökkentésével és az adók emelésével, de ezzel csak a növekedést akasztották meg újból. A jobbközépnek végül azt is meg kellett érnie, hogy a Standard & Poor’s tavaly októberben megfosztotta Finnországot a legjobb, AAA fokozatú adósosztályzattól.

A búcsúzó pénzügyminisztérium becslése szerint mintegy 6 milliárd eurót kitevő megszorításra lenne szükség ahhoz, hogy az államadósság 2019-re ne menjen föl 70 százalékig. A leendő kormányfő viszont először élénkíteni akar: tíz év kell ahhoz, hogy ismét versenyképessé tegyük a gazdaságot – nyilatkozta Sipila az YLE TV1 tévécsatornának –, a költségvetés egyensúlyba hozása szerinte másodlagos.

Az üzletemberként húsz éve bizonyító politikus korábban világossá tette, hogy pártja folytatni akarja a kiadások lefaragását, valamint a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, de tervei közt szerepel a munkaerő-piaci szabályok lazítása is. Arról egyelőre nem sokat tudni, hogy a szóba jöhető koalíciós partnerek mit szólnak ehhez, de a kampányban mindegyik komolyabb politikai erő azt állította, meg tudja találni a megszorítások és a gazdaságösztönzés helyes kombinációját.

IT-milliomosból miniszterelnök

A leendő finn kormányfő, az 54 éves, mérnök végzettségű Juha Sipila nem tipikus politikus: alig négy éve került be a parlamentbe, egy évre rá választották meg a Centrum Párt elnökének. Anyagi hátterét még a kilencvenes években alapozta meg, amikor először tulajdonosa lett a távközlési berendezéseket gyártó Solitrának, amelynek korábban ügyvezető igazgatója volt, majd 1996-ban eladta az amerikai ADC-nek. Így szerzett millióit azóta is ügyesen forgatta, egyebek közt környezetvédő beruházásokban, például pellet alapú erőmű építésében is – még a saját Chevrolet pickupját is pellet tüzelésűre alakíttatta át.