Mától szabad a tejpiac

Ma harminc éve először nem szabályozza a tejágazatot kvótarendszer Európában. Az 1984-ben még az Európai Gazdasági Közösség (EGK) vezette be a piacszabályozási eszközt. Eredetileg öt évre tervezték, majd több alkalommal megújították. A kvóta évtizedekig elodázott kivezetése azonban nem tarthatott tovább. A világ tej- és tejtermék-kereslete egyre nagyobb, a tejtermelés globális rangsorában egyelőre vezető Európa pozícióját pedig mind jobban veszélyezteti Ázsia.

A kvóta megszűntével az EU akadálytalanul növelheti tejtermelését és feldolgozását, a bővülés mindkét téren borítékolhatónak tűnik. Sőt, a jelek szerint a termékpálya szereplői mintha már részben „be is árazták” volna a szabály eltörlését. „A tejkvóta kivezetésének hatásai már jelenleg is megfigyelhetők, hiszen a legnagyobb tejtermelő országok jelentősen növelték az elmúlt években a tejkibocsátásukat” – mondta el lapunknak Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Az elmúlt években mintegy 6 százalékkal nőtt a tejkibocsátás az uniós országokban.

A felszabaduló uniós tejtermelés azért is aggasztó a hazai tejágazatra nézve, mert Magyarország eddig is mélyen alulmúlta saját tejkvótáját, ezért valószerűtlen, hogy a termelés növelése reális lenne. A magyar tejágazat számára adott 2 milliárd kilogrammos felső határ helyett korábban évente csak hozzávetőleg 1,5 milliárd kilogrammnyi tejet tudott termelni az ország. Az utóbbi években pedig már ennyit sem: a magyar termelés az 1,4 milliárd kilogrammot sem érte el. Igaz, a hazai tejtermelés legnagyobbjai, a szakosított telepek már képesek olcsóbb tejet előállítani a korábbiaknál, azonban még így sem vehetik fel a versenyt az unió csúcstartóival. Mennyiségben úgy tűnik, inkább visszafejlődtünk, jóllehet Magyarországnak csaknem tizenegy esztendeje volt arra, hogy felkészüljön a kvóta utáni időkre.

Elsősorban klimatikus okok miatt, de a termelésszervezés hatékonyságát tekintve is a kvóta megszűntének legnagyobb nyertesei a tengerparti tejtermelő övezet országai lehetnek. A Lengyelországot, Dániát, a legnagyobb szereplőnek számító Németországot, valamint Belgiumot, Hollandiát, az Egyesült Királyságot, Íroszágot és természetesen Franciaországot felölelő termelési övezet tovább növelheti már jelenleg is komoly kibocsátását. A például Angliában és Írországban magyar szemmel nézve nagyon olcsón, 22-23 eurócentért előállított tejhez fejlett feldolgozás is társul.Ha nem lesz kvóta sem, semmi sem fogja majd vissza a termelést és a feldolgozást. A vajhegyeket és rengeteg tejport előállító gyárak termékeit persze döntően Ázsiába fogják exportálni – hangsúlyozták többször a tejágazat szereplői –, de a magasan feldolgozott tejtermékekből, így a sajtokból, joghurtokból bőven jut az Unió keleti tagállamaiba is.

Egy-két nagyobb maradhat

A tejtermékek fogyasztói árainak csökkenését várja Raskó György is. Az agrárközgazdász szerint az olcsó, nagy tömegben előállított nyugati nyerstej és a feldolgozás kapacitásainak növelése olyan középkategóriás sajtokat és egyéb feldolgozott tejtermékeket eredményez majd, amelynek áraival lehetetlen versenyezni. Raskó úgy véli, az új helyzetben csak a legnagyobb és legtöbbet fejlesztő szereplők tudnak labdába rúgni. „A szakosított telepek külön-külön milliárdos nagyságrendű beruházások eredményei, ezeket nem fogják feladni, hanem mindent megtesznek majd a fejlesztésükért. A nagymértékű hatékonyságjavításra nem csak a tehenészetek, hanem a feldolgozók is rá vannak kényszerítve, itt legfeljebb egy-két komoly, nagyobb szereplő tud tartósan megmaradni. ” – tette hozzá.