Megint szóba került a görög csőd lehetősége

Egyre több jel utal arra, hogy nem lesz megállapodás Görögországgal az eredetileg kitűzött, április végi időpont előtt. Athén a hétvégén e hó 20-ig kapott határidőt arra, hogy beadja azonnal végrehajtható reformterveinek legújabb listáját. Ez arra utal, hogy nagyon kis előrehaladás történt február óta. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke a Bloomberg TV-nek úgy nyilatkozott: a tárgyalások „felgyorsultak, de kifutunk az időből”.

A mostani állás szerint a pénzügyminiszterek jövő pénteki ülésén tárgyalják meg az athéni javaslatokat, Dombrovskis azonban egyelőre nem biztat azzal, hogy a rigai találkozón eldől, a görögök hozzájuthatnak-e a mentőhitel utolsó, 7,2 milliárd eurós részletéhez. A volt lett miniszterelnök azt is világossá tette, mennyire nehéz tárgyalópartner a Sziriza vezette kormány: „sok olyan nyilatkozat hangzott el, amely nem segítette a folyamatot” – idézte fel.

Vélhetően ebbe a kategóriába tartozik az is, hogy Görögország felkészül a fizetésképtelenségre is – vagyis nem teljesíti kötelezettségeit hitelezői felé. A korábban többször felröppent hírt hétfőn este a Financial Times online kiadása melegítette fel, az athéni kormány pedig sietve cáfolta – pedig már a kormány több vezető politikusa is felvetette a csőd lehetőségét. Így tett például Alekszisz Ciprasz miniszterelnök is, aki Angela Merkel német kancellárnak címzett, szintén a londoni pénzügyi lap által megszellőztetett levélben arról írt, ha dönteniük kell a hiteltörlesztés és a bérek, nyugdíjak és szociális juttatások kifizetése között, az utóbbit választják. Ciprasz volt az is, aki most közleményben utasította vissza a cikk azon állítását, hogy kormánya visszatartott 2,5 milliárd eurót, amelyet május-június folyamán a közszféra kiadásaira költenek, ahelyett, hogy az IMF-nek fizetnének. A FT is elismeri: ismét csak zsarolásról lehet szó, amellyel a görögök a lehető legjobb feltételeket igyekeznek kiharcolni a hitelprogram meghosszabbításáról szóló tárgyalásokon.

Az euróövezet történetében mindeddig példa nélküli fizetésképtelenség nem vezetne automatikusan Görögország kilépéséhez, de jelentősen megnőne ennek az esélye – jegyzi meg a brit lap. A csőd első kézzelfogható negatív következménye az lenne, hogy az Európai Központi Bank leállítaná a görög bankoknak nyújtott likviditást, ami azok egy részét azonnal ellehetetlenítené.

Élen a hadi kiadások

Az elmúlt években elfogadott megszorítások ellenére a GDP-hez viszonyítva Görögország költi csaknem a legtöbbet hadi kiadásokra – írja az EUobserver. A stockholmi központú SIPRI nemzetközi kutatóintézet adataira hivatkozva a portál kiemeli: amíg 2009-ben még a GDP 3,3 százaléka ment el honvédelemre, 2014-re ez 2,2 százalékra (5,6 milliárd dollár) csökkent, ám ez még mindig jóval magasabb, mint a németeknél, az olaszoknál vagy a spanyoloknál, ahol ez az arány 1 százalék körül van. A 2014. őszi NATO-csúcs résztvevői azt vállalták, hogy hadi kiadásaik szintjét a GDP 2 százalékára tornázzák fel, ezt a görögökön kívül csupán Észtország és az Egyesült Királyság teljesíti.