Adathullámban fulladozik a piac

Az utóbbi napok adatözönében teljesen megzavarodtak a tőzsdék és az árfolyamok. Az európai (és az ázsiai) börzék zöme pénteken zárva tartott, de az amerikaiak kinyitottak, s a Dow Jones index bő egy százalékos pluszban zárt, lényegében behozta előző napi veszteségét. A nagy kilengés makrogazdasági oka abban jelölhető meg, hogy az adatok egyszerre utalnak javulásra és romlásra. A dollár kéthavi mélypontra gyengült az euróval szemben, eljutott majdnem az 1,13-as szintig, de péntekre a folyamat megállt, majd visszafordult.

Az amerikai feldolgozóipar exportőrei nyilván örülnek a kurzus elernyedésének, de az amerikai valuta még messze van a tavaly nyári 1,40-es árfolyamtól, miközben persze eltávolodott az idei 1,05-ös csúcsától is. Az amerikai gazdaság első negyedévi lassulását és az európai gyorsulását is tükröző változás viszont aggodalmakat kelt az unióban, elsősorban az eurózónában. A múlt hét első négy kereskedési napján a frankfurti DAX index három százalékos veszteséget szenvedett el, ahogy az exportkilátásokat elhomályosította a felfelé kapaszkodó euró. Ebben a közegben csak találgatni lehet, vajon az amerikai jegybank (Fed) miként ítéli meg az erre az évre beharangozott kamatemelés esélyeit.

A nyíltpiaci bizottság szerdai ülése, a gazdaság lanyhulását tényként rögzítő, a munkaerőpiac további megszilárdulását és az infláció élénkülését a szigorítás feltételeként megjelölő közlemény a piacot arról győzte meg, hogy június helyett szeptemberben, sőt esetleg csak decemberben lép a Fed. Ám a latolgatást új megfontolandó tényezőkkel gazdagította két jegybanki vezető. A clevelandi Loretta Mester és a San Franciscó-i John Williams azt mondta: a kamatemelés témája a következő ülésen, júniusban is terítéken lesz, hiszen sok új adat jelenik még meg. Márciusban a jegybank ugyanakkor jelezte: áprilisban nem emel. Az április végi ülésen viszont nem kötelezte el magát a kamat tartására júniusban. A két tagbanki elnök egybehangzó véleménye szerint az infláció érzékelhetően pozitív irányba mozdul el, s középtávon közelíthet a kétszázalékos célhoz. Kérdés, mi történik a munkaerőpiacon.

Ezért keltett nagy figyelmet, hogy azoknak a száma, akik először kértek munkanélküli segélyt, 15 éves mélypontra esett a múlt héten. Ráadásul a magánszektor által fizetett javadalmazás az első negyedévben 2,8 százalékkal emelkedett, szemben az előző év utolsó három hónapjában mért 2,2 százalékkal. Ez azt sugallja, hogy a munkaerőpiacon javul a helyzet, függetlenül attól, hogy márciusban mindössze 126 ezer új munkahely keletkezett. Igaz, a Fed múlt heti közleménye is úgy látja, hogy „részben átmeneti” okok, például a rendkívül zord téli időjárás miatt esett 0,2 százalékra a növekedési ütem a január-márciusi időszakban. A második negyedév kezdetéről még nincs egyértelmű kép. A kedvezőbbnek látszó foglalkoztatásról a pénteken megjelenő adat szolgáltathat újabb fontos részleteket. A feldolgozóipar teljesítményét tükröző ISM index azonban nem változott áprilisban. Több elemző szerint az erős dollár exportfékező hatása miatt. Érdekes módon áprilisban jóval kevesebb járművet értékesítettek, mint márciusban, s kevesebbet költöttek az amerikaiak építkezésre is. A Michigani Egyetemnek a fogyasztói hangulatot követő indexe ugyanakkor örvendetesen megugrott, ám ezzel ellentétben a Conference Board hasonló mérőszáma viszont sokat romlott.

Egyértelműbb folyamatokat jelző adatokra még szükség van, de sokan osztják Brian Jacobsen véleményét, aki a Wells Fargo alapkezelőjeként bízik benne, hogy az átmeneti hatások elmúlása után magára talál az amerikai gazdaság, s a júliusi ülésen emeli meg a nulla százalék közelébe levitt alapkamatot az amerikai jegybank. A programban ekkor ugyan nem szerepel sajtóértekezlet, de Janet Yellen, a Fed elnöke felhasználhatja az abban a hónapban esedékes kongresszusi beszámolóját arra, hogy megvilágítsa a döntés hátterét.