Brüsszel bajszot akaszthat, a kormány nem tudta eloszlatni a kételyeket

Az Európai Uniónál üthet vissza a túl keményre sikeredett adósságszabály – még az sem elképzelhetetlen, hogy a technikailag rosszra sikeredett előírás megváltoztatását már nem fogadja Brüsszel jó szemmel. Mindenesetre a magyar kormány egyelőre nem magyarázta el az Európai Bizottságnak leadott dokumentumokban, hogy a 2016-os költségvetésben miért nem felel meg saját előírásának, holott erre módja lett volna.

A kabinet a múlt héten nemcsak a hároméves előretekintést adó konvergenciaprogramot, de az ezzel szoros összefüggésben elkészülő nemzeti reformprogramot is leadta, amely arról szól, mennyiben sikerült megvalósítani az Európai Bizottság tavalyi ajánlásait. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy az EU-ban nem túlzottan elégedettek a magyar előrehaladással, az előzetes jelentés szerint Magyarország a hét ajánlott intézkedéscsomag mindegyikében csak “korlátozott előrelépést” ért el, és nem igazán ment jól a 2020-ra elérendő célok részarányos teljesítése sem (kisebb szegénység, nagyobb foglalkoztatottság vagy például a megújuló energia részarányának növelése). Igaz, a bizottság az értékeléskor sokszor 2013-as adatokat használt, így a kormánynak módja van a saját programjában a tavalyi adatokkal és intézkedésekkel is érvelni. Ezt néhány esetben meg is teszik – a szegénység esetében így legalább mérséklődést lehet kimutatni, míg a foglalkoztatottságban nagyobb előrelépést –, ám van, ahol az érvek kevésnek bizonyulnak, sok helyütt pedig egyenesen hiányoznak is.

Brüsszel például hangsúlyosan írta elő tavaly nyáron a kormánynak: a bankadó csökkentése mellett törölje el a kilakoltatási moratóriumot, hogy a bankok hozzáférjenek a hitelbiztosítéki fedezetekhez. A kabinet a mostani jelentésben annak rendje és módja szerint le is írja, hogy a különadó csökkentéséről megállapodtak az EBRD-vel. A kilakoltatási moratóriumról azonban a dokumentum egyszerűen nem szól, miután a kormány ehhez a passzushoz nem kívánt hozzányulni.

Majdnem ugyanez a helyzet a Költségvetési Tanács (KT) jogkörének megerősítésével: a Bizottság igencsak fájlalja, hogy a testület három tagúra szűkült és eltűnt mögüle a független stáb. Javasolták is visszaállítani, hogy átláthatóbb legyen a tervezés és a gazdálkodás, ám ez ügyben a kabinet nem sokat mozdult előre, azt hangsúlyozzák csak a beszámolóban, hogy a KT javaslatait azért figyelembe szokták venni a költségvetés készítésekor.

A legkényesebb ügy azonban az adósságszabály alkalmazása lehet: a nem túl szerencsés képlet miatt ugyanis az idén elvben – a mostani kormányzati prognózisokkal számolva – 1,16 százalékos többletet kellene elérni a költségvetésben, míg jövőre sem lehetne nagyobb a hiány 0,25 százaléknál (a terv ehhez képest 2,4 illetve 2 százalék). Az biztos, hogy a szabályt változtatni kellene, ám kérdés, mit szól majd ehhez Brüsszel. Ilyenkor, ha szankciókra nem is feltétlenül kell számítani, arra azért lehet, hogy kemény kritikát fogalmaz majd meg a Bizottság a magyar gazdaságpolitikáról.