Így zuhannak össze az állami beruházások jövőre

A 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források lehívása 2015-ben szinte teljes mértékben lezárul. A 2016-ra áthúzódó források mértéke minimális lehet, míg az új ciklushoz (2014-2020) kapcsolódó kifizetések előrejelzésünk szerint jövőre a GDP 2 százalékát érhetik el – véli friss elemzésében a Magyar Nemzeti Bank. A költségvetési törvényjavaslat ennél magasabb forrásbeáramlással számol, amit az új ciklushoz köthető projektek felfutásának eltérő megítélése okoz.

A kormányzat előrejelzése alapján már jövőre eléri a források felhasználásának mértéke a 2014-2020-as ciklus - 100 százalékos lehívás esetén - várható átlagos szintjét. Az MNB várt alacsonyabb forráslehívás következtében kisebb lehet a törvényjavaslathoz képest az uniós források felhasználásához kapcsolódó önrész, ami kedvezőbb hiányt eredményez.

A transzferek átmeneti csökkenésének következménye az állami beruházások mérséklődése, ugyanis ezek jelentős része európai uniós forrásból valósul meg. Feltételezéseik szerint az elmúlt években tapasztalt magas állami beruházási ráta nagyságrendileg a GDP 3,6 százalékára fog lecsökkenni 2016-ban. Ez 2013 és 2015 között folyamatosan meghaladta a GDP 5 százalékát. Mindez az MNB szerint azt eredményezi, hogy 2016-ban a saját forrásból megvalósuló beruházások GDP arányos mértéke az előző évekhez hasonlóan alakul.

A támogatások teljes összege mellett kiemelt fontosságú, hogy az új ciklushoz köthető források mekkora része kerül az államhoz, illetve a privát szektorhoz – hívják fel a figyelmet. Az operatív programok céljai alapján az előző ciklushoz képest az állami transzferek arányának érzékelhető csökkenésére számít a jegybank. Ez a folyamat azonban csak a ciklus második felében teljesedhet ki, 2016-ban ez az arány még a 2007-2013-as időszakban tapasztalt értékhez lehet hasonló.

Az uniós tőkeforrások visszaesésének hatását a kormányzat a nagyobb volumenű állami beruházási projektek gyorsításával tervezi ellensúlyozni.

Elsősorban a kiemelt közúti projektekre koncentrálódik a beruházások gyorsításának programja, amely a GDP mintegy 0,7 százalékával növeli az uniós társfinanszírozáshoz nem kapcsolódó saját forrású beruházási kiadásokat a 2015. évi előirányzatokhoz képest. Az uniós források átmeneti nagyobb visszaesése miatt a kormány legalább az amortizáció szintjéig megemeli a beruházási kiadásokat.