Új kedvezmény néhány szereplőnek

Mégis győzelmet aratott a Magyar Nemzeti Bank is a bankadócsökkentésben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter maga jelentette be tegnap, hogy a bankok a 2009 óta eltelt időszakban elkönyvelt vállalati hitelállomány-növekedés 30 százalékának megfelelő adóvisszatérítést igényelhetnek majd 2016-tól.

A visszatérítés együttes összege nem lehet nagyobb 10 milliárd forintnál, ha az igények ezt meghaladják, a hitelezésnövekedés arányában osztják el a pénzt. A miniszter közlése szerint a javaslatot egyeztették a Magyar Bankszövetséggel. A szervezet támogatja az indítványt, amelyet a jövő évi adómódosításokhoz nyújtanának be. Varga Mihály szerint tény, hogy az új kedvezménnyel eltérnek az EBRD-vel kötött megállapodástól, de miután az kedvezőbb a hitelezésüket növelő pénzintézeteknek és a Bankszövetség is támogatja a változtatást, a kormány „megfontolásra javasolja”.

A bankadó csökkentése kapcsán éles vitába keveredett a Magyar Nemzeti Bank vezetése a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Matolcsy György jegybankelnök szűk stábjának több tagja is hangsúlyozta, hogy szerintük az EBRD-vel kötött adócsökkentési megállapodás helyett a bankok terheinek mérséklését a vállalati hitelezés növeléséhez kellene kötni. A jegybank az várta, hogy a bankok legalább közöljék, mekkora növekedést vállalnak a vállalati hitelezésben (ezt a pénzintézetek megtették). De az MNB vezetői azt is hangsúlyozták, hogy a bankaadó tervezett csökkentése (az, hogy a 2009-es mérlegfőösszeg helyett a 2014-es lesz az egyébként is kisebb, 0,53 százalékos felső kulcsot tartalmazó teher alapja) azon pénzintézeteknek kedvez, amelyek a válság után visszavették az aktivitásukat, és ezért zsugorodott az eszközeik összértéke. A kormány végül elvetette az MNB javaslatait arra az álláspontra helyezkedve: a megkötött megállapodást nem lehet felrúgni – ezért az eredeti megállapodásnak szó szerint megfelelő bankadó-csökkentési javaslat került az Országgyűlés elé. A mostani kiegészítés viszont már jobban tükrözi a jegybanki álláspontot.

Más kérdés, hogy nem sok olyan pénzintézet van, amely növelni tudta volna a hitelezését, vagy – akár – a vállalati hitelezést 2009-hez képest. A hitelintézetek vállalati hitelállománya 2009-ben 7205 milliárd forintot tett ki, míg tavaly év végére ez 5873 milliárd forintra süllyedt, vagyis 18 százalékkal csökkent. Ennek részben oka a visszafogott hitelezési hajlandóság, a magyarázatok között szerepel még a portfolió romlása, néhány nagyprojekt bedőlése illetve beragadása is. A nagybankok közül kevés mondhatja el magáról, hogy legalább meg tudta őrizni a válság alatt a vállalati hitelállomány nagyságát: az OTP-nél a 2009 végi ezermilliárd feletti vállalati hitelállomány minimálisan zsugorodva 976 milliárdra csökkent. (A nagyvállalati hitelezés közepes ütemű mérséklődését itt a kis- és közepes vállalatoknál tapasztalható gyors bővülés kompenzálta). Így az OTP – ha a vállalati hitelezés egésze számít majd nem nyer az ügylettel, ám ha a kis- és középvállalatokat nézik, akkor 20 milliárdos leírásra tarthatna igényt (illetve az arányos részére).

Jól járhat viszont a változással az immáron állami tulajdonú Budapest Bank: a pénzintézet a kihelyezett vállalati hitelállományát a 2009 végi 211 milliárd forintról 279 milliárdra emelte, ez alapján szintén 20 milliárdos igényt fogalmazhatna meg. Ám ha a leszerződött állomány számít (itt a két szám a bank szerint 240 és 458 milliárd), akkor a kedvezményigény már 65 milliárdra emelkedik. Szintén jól járhat az FHB is, a bank 39 milliárdos vállalati hitelállomány-növekedés alapján 13 milliárd forint kedvezményre tarthatna igényt.