BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ukrajna olcsóbb hitelre is alapoz

Az államcsőd elkerülésén dolgozó Ukrajna termelése és exportja zuhant az ország keleti részén folyó háború miatt. A Világgazdaságnak Mihajlo Junger, Ukrajna magyarországi ügyvivője nyilatkozott.

Nagyon rossz örökséggel indul az ukrán kormány ahhoz, hogy elkerülje az államcsődöt Ukrajna magyarországi ügyvivője szerint. Mihajlo Junger a Világgazdaságnak adott interjújában emlékeztetett, hogy az előző, Janukovics-kormány három év alatt mintegy 40 milliárd dollárnyi külső adóssággal vette át az országot, és az ország összes tartozását 2014 kezdetére 72 milliárdra növelte.

Ebből az új kormány már lefaragott 3 milliárdot, de a megmaradó tétel így is a GDP 70 százalékát képviseli.
A csőd elkerülésében nagy szerep jut a kedvező feltételekkel kapott hiteleknek. Ukrajna tavaly 9 milliárd dollárnyi IMF hitelt kapott, és 14 milliárdot fordított adóssága törlesztésére. Az idén 17,5 milliárdos IMF és 7,5 milliárdos egyéb kölcsönt remél, de ezekből csak 15 milliárd mehet a tartozás csökkentésére. Így a következő négy évben a külső adósságaiból még 30 milliárdot, a belsőből 17 milliárdot kell lefaragnia. Fontos lehetőség számára e téren a Keleti Partnerség csúcstalálkozón született, újabb, 1,8 milliárd eurós hitelmegállapodás is. A fizetési egyensúlyt javíthatja, hogy az új és olcsóbb hitelekből az ország a régebbi, drágábbakat fizeti ki.

„A csőd elkerüléséhez nagy szükségünk van a hitelezők belátására is” – tette hozzá Mihajlo Junger. A kötvénytulajdonosok csoportjával hetek óta zajló egyeztetéseket június közepére le kellene zárni ahhoz, hogy az IMF átutalja az akkor esedékes következő részletet. A magánhitelezők legutóbbi javaslatuk szerint elfogadnák a kötvények lejártának meghosszabbítását egy tízéves időszakon belül, emellett belemennének a kuponkifizetések összesen mintegy 500 millió dolláros mérséklésébe is. Az ukrán fél célja viszont a „haircut”, azaz a kötvények értékének csökkentése.

A törlesztéseket nehezíti az ország keleti részén folyó, és az ukrán adófizetők napi hárommillió dollárjába kerülő háború. „Ezt Oroszország kényszerítette ránk” – emelte ki az ügyvivő. A harcok miatt 1,3 millió belső menekültről is gondoskodni kell, ráadásul az ő munkájuk is hiányzik a gazdaságnak.

Az ország ipari régiójában dúló háború miatt negatívan hatott az ország gazdaságára: leállt a donbasszi térség bányainak és például a Dunaferrt is ellátó acélműveinek szinte teljes termelése. Az elhúzódó válság miatt a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb elemzésében már 9 százalékos visszaesést prognosztizál erre az évre.

Ukrajna tavaly 13,5 százalékkal kevesebb árut exportált, és 28,3 százalékkal kevesebbet importált, mint 2013-ban. A FÁK-ba irányuló kivitele 31,3 százalékkal esett, ezen belül az oroszországi 33,7 százalékkal. Ezt az egyes ukrán termékekre előírt orosz beviteli tilalom is rontja. Viszont az EU-ban eladott ukrajnai termékek összértéke szerény 2,6 százalékkal nőhetett annak köszönhetően, hogy április 23-tól a legtöbb ukrán termék vámmentesen vihető be az uniós országokba.

Ágazati megközelítésben a legrosszabban az ipar és gépipar szerepelt, mert e termékek korábban főként az orosz piacon keltek el. Az exportban és a külföldi valutabevételekben így a mezőgazdasági termékek kerültek az első helyre. A szektor fejlesztését segítik az EU preferenciális kvótái és az agrárminisztérium által indított reform. Az idei vetési kampány nagyjából befejeződött. Hétmillió hektáron terem majd gabona és hüvelyes, kicsit kisebb területen a tavalyi 7,6 millió hektárnál. Ukrajna az idén 55 millió tonnás gabonatermést vár.

Ukrajnai idei gázellátása szempontjából fontos, hogy a nyár végére sikerrel záruljanak az EU, Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások az országnak eladandó gáz új feltételeiről. Ugyanakkor az ukrán állami Naftogaz – a kormány döntésének eleget téve – egy vevőtől a teljes beszerzésének legfeljebb az 50 százalékát vásárolhatja meg. Ezért további gázforrásokat kell felkutatnia, kapacitást lekötnie a szlovákiai Budenicében lévő átadóponton, és újabb, fordított irányú szállításokat szerveznie, hogy ezekből kiválaszthassa a számára legkedvezőbbet. Ilyen lehetőségével egyébként már az idén is élhetett: májustól azért vásárolt 43 százalékkal a kevesebb gázt Szlovákia felől (ahonnan az első negyedévben félmilliárd köbmétert importált), mert orosz gázt olcsóbban kapott. Május 1-től ugyanezért nem vásárol a lengyel, és már április elejétől a magyarországi útvonalon.

Ám, ha az orosz eladó továbbra is alákínál a riválisainak, akkor a Naftogaz elég nehezen tarthatja majd az előírt, 50 százalékos importarányt.
Ukrajna közben arról egyeztet európai cégekkel és bankokkal, hogy azok meghitelezzék az az ukrajnai gáztárolók feltöltését. 32 milliárd köbméteres kapacitásuk a legnagyobb Európában.

Romló export

A magyar–ukrán árucsere az év első három hónapjában a hivatalos ukrán statisztikák szerint 760,5 millió dollár volt, ez 8,3 százalékos növekedést takar. Ezen belül a magyar export 102,2 százalékkal 551,5 millió dollárra emelkedett, főleg, mert január 10- és április 10. között újból érkezett Ukrajnába gáz Magyarország felől.

Az ukrajnai kivitel viszont 51,2 százalékkal 209 millió dollárra esett. A fő ok az volt, hogy 94,6 százalékkal 5,6 millió dollárra zuhant a vas- és acéltermékek, gépek eladása. Ötven százalékkal kevesebb olaj, olajtermék, vegyiáru és villamos energia érkezett, együtt 35,7 millió dollár értékben. Ugyanennyivel zsugorodott az érc és a homok behozatalunk is, összesen 4,6 millió dollárt kitéve.

Az ukrán–magyar gazdasági kapcsolatok újraerősítését Junger Mihajlo szerint határon átívelő együttműködések, így a közös infrastruktúraprojektek, valamint a meglévő és az újonnan létrehozandó vegyesvállalatok segíthetik. A magyar cégek ukrajnai befektetéseit ösztönözte a nagykövetség által Budapesten május 14-én „Ukrajna, csak az üzlet” nevű fórum is.

Az ukrajnai kivitel viszont 51,2 százalékkal 209 millió dollárra esett. A fő ok az volt, hogy 94,6 százalékkal 5,6 millió dollárra zuhant a vas- és acéltermékek, gépek eladása. Ötven százalékkal kevesebb olaj, olajtermék, vegyiáru és villamos energia érkezett, együtt 35,7 millió dollár értékben. Ugyanennyivel zsugorodott az érc és a homok behozatalunk is, összesen 4,6 millió dollárt kitéve.

Az ukrán–magyar gazdasági kapcsolatok újraerősítését Junger Mihajlo szerint határon átívelő együttműködések, így a közös infrastruktúraprojektek, valamint a meglévő és az újonnan létrehozandó vegyesvállalatok segíthetik. A magyar cégek ukrajnai befektetéseit ösztönözte a nagykövetség által Budapesten május 14-én „Ukrajna, csak az üzlet” nevű fórum is. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.