A görög adósság a GDP közel 169 százaléka, az olaszoknál ez az arány 135,1 százalék, a portugáloknál pedig 129,6 százalék, így ez a három ország került arra a dobogóra, ahová senki nem szeret felállni.
A második legnagyobb, GDP-arányosan 4,7 százalékpontos adósságcsökkentést Magyarország érte el: márciusra 77,6 százalékra süllyedt a ráta a tavalyi első negyedév végén mért 82,3-ról. Igaz, a tavaly márciusi adat kiugróan magas volt, amiben fontos szerepet játszott a 2013-as év végére leapasztott tartalékok visszatöltése.
Akkor három hónap alatt 5 százalékponttal ugrott meg a magyar ráta – ez volt az egyik legnagyobb az EU-ban. Most a tavalyi év végén mért 76,9 százalékos GDP-arányos ráta 0,7 százalékponttal emelkedett meg három hónap alatt. Az év végén jellemzően azért alacsonyabb az adósságráta, mert az unió csak ebben az egy időpontban vizsgálja az államadósság alakulását, és a kormány figyel arra, hogy így számolva év/év alapon ne emelkedjék az arány. A magyar GDP-arányos államadósság lassú csökkentését idén is támogathatja a hazai gazdaság továbbra is dinamikus növekedése és költségvetési hiány kordában tartása. Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója kedden az M1-en azt mondta: nincs veszélyben az év végére tervezett 75,2 százalékos adósságráta.
A 77,6 százalékos magyar ráta ugyan magasabb, mint amit a legtöbb régiós országban kimutatott az unió statisztikai hivatala, jóval alacsonyabb viszont, mint az EU-ban. Az unióban átlagosan 88,2 százalékos volt a GDP-arányos adósság az idei első negyedév végén, amire a 2014 végi 86,9 százalékról kúszott fel. Ennél is rosszabb a helyzet az eurózónában: az Eurostat 92,9 százalékos adósságrátát mért, ez pedig majdnem 1 százalékpontos emelkedés három hónap alatt. Az EU-ban és az eurózónában továbbra is az tartja magasan a rátát, hogy viszonylag mérsékelt a gazdasági növekedés, ám a kilábalás megindulása a következő negyedévekben már támogathatja az adósság nagyon lassú leépülését a legtöbb tagállamban.
Néhány EU-tagállamban nagyot nőtt a teher egy év alatt: Bulgáriában 10, Horvátországban 6,2, Szlovéniában pedig közel 5 százalékponttal emelkedett a GDP-arányos adósság. Bulgáriában azonban még így is rendkívül alacsony a ráta, az adósság a bruttó hazai termék 30 százalékára rúg. Horvátországnak és Szlovéniának viszont már elég kellemetlen, ha gyorsan nő az adóssága, hiszen már most is meghaladja a GDP 80 százalékát.
Ha nem lesz nagy ingadozás a negyedéves adósságszámokban, akkor Magyarország várhatóan nem lesz a következő években sem a gyorsan növekvő, sem a gyorsan apadó adósságú országok között. Elemzők szerint a következő években az adósság lassú csökkenése várható hazánkban, Barcza György azonban derűlátóbb ennél. „A folyamatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság folyamatosan kinövi az adósságot” mondta Barcza, kiemelve, hogy a költségvetési számok tartásával 2018-ra elérhető lesz a 70 százalék körüli arány, amivel a magyar mutató már megközelítheti a régiós átlagot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.