Ciprasz: nem szakítunk Európával
A göröngyösebb utat választották a görögök a vasárnapi népszavazáson. Az első exit poll eredmények legalábbis arra utalnak, hogy a választók többsége a „nem”-re, vagyis a hitelezői javaslat elutasítására voksolt. Este fél tízkor, 64 százalékos feldolgozottság mellett a hivatalos adatok azt mutatták: a nem oldal szerezte meg a szavazatok 61,33 százalékát. Ekkor állt ki Janusz Varufakisz pénzügyminiszter, aki arról beszélt: Öt év hazudozásnak mondtak nemet a görögöket a népszavazáson. A pénzügyminiszter szerint a hitelezők a tárgyalásokon az első pillanattól megpróbálták megalázni a görögöket, és elérni a bankok bezárását. A politikus reagálva azokra a nyilatkozatokra, amelyek szerint a "nem" többsége elvágta az utat a további egyeztetések elől, a tárgyalások folytatását ígérte, és azt, hogy igyekeznek együttműködni európai partnereikkel.
Az együttműködést - legalábbis a kommunikáció szintjén - egy órával később Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kezdte meg, amikor jelezte, nem arra szól a mandátumuk, hogy szakítsanak Európával.
Az eredmény az Alekszisz Ciprasz vezette kormányt erősíti, azt a kormányt, amely mindössze egy hete meglepetésszerűen döntött a népszavazás kiírásáról, miután sokadik próbálkozásra is kudarcba fulladtak a tárgyalások a hitelezőket képviselő euróövezeti vezetőkkel. Ugyanezek a vezetők azonban arra figyelmeztettek: már maga a népszavazás is „casus belli”, ami az egyeztetések azonnali leállását vonja maga után, ám ha a görögök többsége netán még a hitelezők ellen is szavaz, az gyakorlatilag egyenes út az euróövezetből való kilépéshez.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy időközben Görögország hivatalosan is csődbe jutott, miután június 30-án nem tudta kifizetni a Nemzetközi Valutaalapnak az aktuális törlesztőrészletet. Ugyanezen a napon lezárult a hitelprogram is, anélkül hogy a görögök hozzáfértek volna annak utolsó, 7,2 milliárd eurós részletéhez. És ha ez nem lenne elég, óriási bajban vannak a görögországi bankok is, amelyeknek a túlélését az Európai Központi Bank likviditási segítségnyújtása tudná garantálni, ám a keret befagyasztása után, június 28-án este az athéni vezetés tőkekorlátozás bevezetésére kényszerült.
A bankrendszer összeomlásának kockázata, a bekövetkezett csőd és az európai uniós vezetők részéről érezhető bizalmatlanság igencsak megnehezíti a tárgyalásokat bármilyen végeredmény esetén, a „nem”-mel első ránézésre annyit nyertek a görögök, hogy helyén marad a kormány. (Janisz Varufakisz pénzügyminiszter ugyanis korábban már lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha a többség támogatja a hitelezők programját, hozzátéve, többen is követhetik a kabinetből.) Ez azonban semmiféle megállapodásra nem garancia, bár a pénzügyminiszter arról is beszélt tegnap, hogy a megállapodás megkötéséhez 24 óra is elegendő lehet – természetesen a tárgyalások újrakezdésétől számítva.
Az athéni vezetés kezében adu lehet az IMF egy múlt héten kiszivárogtatott dokumentuma, amelyben az áll, az adósság elengedése, illetve bizonyos türelmi idő nélkül soha nem kerül fenntartható szintre a jelenleg már a GDP csaknem 180 százalékát kitevő államadósság. Varufakisz korábban is adósságelengedést, illetve -átütemezést szorgalmazott, és a valutaalap jelentésének nyilvánosságra kerülése után Ciprasz hivatalosan is az adósság 30 százalékának elengedését kérte a hitelezőktől. A magánhitelezők már 2012-ben beleegyeztek a tulajdonukban levő kötvények 50 százalékos leírásába, ami példátlannak számított, érthető, hogy az Európai Unió húzódozik további engedményektől.
Kérdés tehát, mi kerülhet ma a tárgyalóasztalra, illetve hogy a korábban a megegyezést elősegítésében fontos szerepet játszó Angela Merkel német kancellár milyen álláspontot képvisel. Erről egyébként vasárnapi hírek szerint hétfőn Párizsban egyeztet François Hollande francia államfővel. Ciprasz egyébként már vasárnap este telefonon beszélt a francia elnökkel. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke euróövezeti csúcs összehívását kezdeményezte keddre. Nem sok jót sejtet a tárgyalások előtt, hogy Sigmar Gabriel német alkancellár azt közölte: Ciprasz felégetett maga mögött minden hidat.
Hétfőn egyeztet az euróövezeti pénzügyminiszterek munkacsoportja is, a fő kérdés itt az, hogy pontosan miről: az athéni kormány múlt kedden benyújtott javaslatáról, amely egy harmadik, 29,2 milliárd eurós mentőhitelt vár el az állandó euróövezeti mentőalapból (ESM), a Ciprasz által pénteken közölt, 30 százalékos adósságelengedést is tartalmazó követelésről, netán Ciprasz és Varufakisz egy radikálisan új tervet húz elő a fiókból – tekintettel a népszavazás nyújtotta legitimációra. Számítások szerint az új megállapodásnak kétmilliárd euróval magasabb összegű megszorítást kell tartalmaznia, mivel az elmúlt héten - a tőkekorlátozás és a csőd miatt - drasztikusan romlottak Görögország gazdasági kilátásai.
A következő kulcsdátum július 20. lehet. A görögöknek eddig az időpontig 3,5 milliárd eurót kell fizetniük az Európai Központi Banknak. Ha ez sem sikerül, az gyakorilatilag az euróövezetből való kizárást hozhatja magával. Nem véletlen, hogy Nikosz Pappasz kancelláriaminiszter ezt a céldátumot tűzte ki a megállapodásra.
A másik opció természetesen az, hogy nem születik semmiféle megegyezés, a görögök pedig kisodródnak az euróövezetből. Vagy politikai döntés miatt, vagy – a jelenlegi helyzetben az a legvalószínűbb – azért, mert a bankok összeroppanását csak pénzbevonással tudja megoldani a jegybank, erre pedig a valutaunión belül nincs lehetőség. Egyes hírek szerint a pénzintézetek akár már ma kifogyhatnak a pénzből, ami rövid időn belül ellátási problémákhoz vezethet. Ha a kormány a kaotikus helyzeten nem tud úrrá lenni, már nem lesz kire mutogatnia: Ciprasz széke is veszélybe kerülhet.
Egy esetleges hatalomváltás is problémákat vethet fel azonban, nem csak azért, mert a januári választásokon a hagyományos nagy pártok, a Paszok és az Új Demokrácia is leszerepeltek. Azok, akik most az "igen" mellett kampányoltak, ismét kudarcot vallottak. Emiatt tegnap este benyújtotta lemondását Antonisz Szamarsz volt miniszterelnök, a konzervatív Új Demokrácia elnöke.
Durva kampány
Amennyire rövid volt a görögországi népszavazás előtti kampány, épp annyira volt intenzív – a dél-európai országban és uniószerte egyaránt. Alekszisz Ciprasz, aki korábban azzal vádolta meg az IMF-et, hogy büntetőjogi felelősség terheli az ország gazdasági helyzete miatt, most higgadtabbnak tűnt, amikor nemzeti egységre szólított fel, pénzügyminisztere azonban nem fukarkodott az erős szavakkal. Janisz Varufakisz szombaton úgy fogalmazott: „Miért kényszerítettek bennünket a bankok bezárására? Hogy félelmet ültessenek az emberekbe. És amikor félelemkeltésről van szó, ezt a jelenséget terrorizmusnak nevezik.”A másik oldal is belelendült. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök a luxemburgi EU-elnökség startjakor tartott sajtótájékoztatóján nagyjából csak azt a mondatot ismételgette, hogy ha a görögök nemmel szavaznak, akkor „jelentősen gyengül a pozíciójuk a hiteltárgyalások során”. Mások már egyenesen kizárással fenyegették meg Athént. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tegnap egy német rádióadásban arról beszélt, hogy ha a nem győz, a görögöknek nincs helyük az euróövezetben.
A másik oldal is belelendült. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök a luxemburgi EU-elnökség startjakor tartott sajtótájékoztatóján nagyjából csak azt a mondatot ismételgette, hogy ha a görögök nemmel szavaznak, akkor „jelentősen gyengül a pozíciójuk a hiteltárgyalások során”. Mások már egyenesen kizárással fenyegették meg Athént. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tegnap egy német rádióadásban arról beszélt, hogy ha a nem győz, a görögöknek nincs helyük az euróövezetben. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.