Elmaradt a felzárkózás

Az euróövezeti csatlakozás előtti nominális konvergencia nem biztosítja azt, hogy a közös valuta bevezetése után fenntartható reálkonvergencia várna az új euróországra – állapította meg az Európai Központi Bank (EKB) tanulmánya –, vagyis a maastrichti kritériumok teljesítése után a közös pénz bevezetése egyáltalán nem garancia a felzárkózásra.

Az EKB elemzése szerint a problémákra a 2008-as válság mutatott rá, sok közgazdász azonban már korábban is mondta, hogy a periférián felépülő egyensúlytalanságok komoly gondot okozhatnak. Az intézményi problémák és strukturális hiányosságok miatt már évek óta tart a gyengélkedés. A problémákat részben a makrogazdasági stabilitás hiánya okozza, de szükség lenne nagyfokú rugalmasságra a termék- és munkaerőpiacon, a munkaerő és a tőke hatékony felhasználására is. Gazdasági integráció kellene az euróövezeten belül, valamint a politika eszköztárának aktívabb használata, ami megakadályozza az eszközár-, illetve a hitelboomokat.

A kelet-közép-európai térség eközben jól teljesített. A régiós országok valódi felzárkózást értek el 1999 óta, az euróövezetben viszont nem volt valódi konvergencia abban a 12 országban, ahol az ezredfordulón már a közös pénzzel fizettek.

Összességében az elmúlt 15 évben az EU 28 tagországa között reálkonvergencia valósult meg. 1999 és 2014 között azok az országok, amelyek nem tagjai a valutaövezetnek, vagy csak 2002 után vezették be az eurót, jobban teljesítettek, mint a többi uniós tagállam. A legnagyobb konvergenciát Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia érte el az összes EU-ország közül, őket a többi régiós ország követte, köztük például Magyarország és Lengyelország is.

Egyes eurótagoknál a belföldi kereslet és a hitel túl gyors bővülése vezetett túlzott egyensúlytalanságokhoz a válság előtt, amit a periferikus országok fizetési mérlegeinek hiánya is mutatott. Több szakértő ezzel kapcsolatban úgy véli: a gyengébb tagoknak a válság előtti, túlságosan laza monetáris politika okozott gondot. Igaz, ez ellen tehettek volna valamit a tagországok kormányai is, szigorúbb szabályozással. Az EKB szerint a gazdaságpolitikáknak fontos szerepe lenne abban, hogy támogassák a gazdasági és társadalmi kohéziót. Ez különösen azért fontos, mert az euróországoknak nincs közös költségvetésük, szemben az Egyesült Államokkal.

Mindent egybevetve, csak kismértékű reálkonvergencia ment végbe az euróövezet gazdaságaiban, noha azt várták, hogy a közös valuta majd felgyorsítja. Sőt azokban az országokban, amelyek korán bevezették az eurót relatíve alacsonyabb jövedelmi szint mellett, valójában divergenciát láthattunk. Spanyolországban és Portugáliában fennmaradt, Görögországban pedig nőtt a lemaradás az eurózónától. Pedig a válság kirobbanása előtt még mérséklődtek a különbségek az országok között, miután a periféria gyorsabban növekedett az átlagnál. Azt viszont már tudjuk, hogy ennek komoly ára volt.

A régió felzárkózása folytatódhat

Még ha az euróövezeten belüli konvergencia bizonytalan maradt is, a régiónk jól teljesíthet az előttünk álló időszakban. Forgó Balázs, az Európai Bizottság szakértője a Világgazdaságnak azt mondta: a kelet-közép-európai országok általában gyorsabb növekedésre számíthatnak 2015–2016-ban, mint a régi euróországok az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint, így a régiónkat tekintve a reálkonvergencia folytatására számítunk. A bizottság a régión belül Magyarország teljesítményét az átlag körül várja ebben a két évben.