Görög válság: áthidaló kölcsönről tárgyalnak

Megsegítik Görögországot, ám ezért nagy árat kell fizetni - erről döntöttek az euróövezeti állam- és kormányfők ülésén. A maratoni hosszúságú ülés után (persze egy maratoni futás még a mezőny végén is csak 5 és fél óra, ez pedig 17 órán át tartott) reggel 9 előtt kicsivel írta ki a Twitterren elsőnek Charles Michel belga miniszterelnök: van megállapodás. Donald Tusk pár perccel később már arról twittelt: segítik Görögországot, akik ezért komoly reformokat vállaltak. Az EU vezetői még a délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a tárgyalások eredményéről, délre pedig már a hivatalos közleményt is kiadták.

A görög kormány gyakorlatilag kapitulált, a hitelezők minden feltételét elfogadta. De az ígéretek ezúttal nem bizonyulnak elegendőnek, bizonyítaniuk kell, hogy komolyan gondolják a reformokat: holnaputánra négy, jövő szerdáig pedig további kettő intézkedést kell törvénybe ültetniük ahhoz, hogy a további tárgyalások egyáltalán megkezdődhessenek. A megállapodás 37,5 milliárd eurós hitelről szól a korábbi tartozások visszafizetésére, valamint 12,5 milliárd euróról, amellyel a növekedést pörgetnék fel. Az IMF korábban 50 milliárdos kölcsönt tartott szükségesnek, a végső összeg ezzel egyezik meg. A bankok feltőkésítésére 25 milliárd euró kell.

Megkezdik a tárgyalásokat arról, hogy Görögország forráshoz juthat az állandó euróövezeti mentőalapból, az ESM-ből – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az euróövezeti állam- és kormányfők ülése után. A 17 órásra nyúlt, többször félbeszakadt egyeztetés után tehát rengeteg még a tisztázatlan kérdés, és – emelte ki a lengyel politikus – a megállapodást több nemzeti parlamentnek is jóvá kell még hagynia. Ennek a héten le kellene zárulnia, hiszen a görögöknek legkésőbb jövő hétfőn 3,5 milliárd eurót kell törlesztenie az Európai Központi Bank felé. Ennek érdekében megegyeztek egy áthidaló segítségről is – erősítette meg az elnök.

Tusk megköszönte a görög kormány konstruktív hozzáállását – ez nagy szó, hiszen rajta kívül szinte mindenki bizalomvesztésről, a bizalom újjá építéséről beszélt az egyeztetés kapcsán.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt emelte ki, hogy az állam- és kormányfők is jóváhagyták azt a 35 milliárdos beruházási segítséget, amely hozzásegítheti a görögöket a növekedés beindításához. (Ez egyébként nem új pénz, hanem meglévő uniós forrásokról van szó.) Juncker arról is beszélt: a megállapodással eldőlt, hogy nem lesz Grexit.

Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke megerősítette: a megállapodás része az az 50 milliárdos alap, amelyből a privatizáción túl a bankok feltőkésítését is biztosítják majd.

Angela Merkel is sajtótájékoztatót tartott: mint mondta, a német parlament akkor fog csak szavazni a megállapodásról, ha a görög képviselők minden feltételt elfogadtak. Azt is hozzátette, hogy jövő márciusban, amikor a mostani IMF-program lejár, a görögök újra fognak pályázni. Az Eurócsoport hajlandó lehet meghosszabbítani a türelmi időt, amit a görög adósság visszafizetésére adnak, és a futamidő meghosszabbítása is szóba kerülhet később - közölte a német kancellár.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója úgy vélekedett: a megállapodás a helyes lépést jelenti abba az irányba, hogy újraépíthessék a bizalmat. Megjegyezte ugyanakkor: ezt még sok további lépésnek kell követnie.

Kemény csatában sikerült kivédeni a szélsőséges terveket - mondta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. "A méltóság üzenetét továbbítottuk egész Európának" - fogalmazott Ciprasz.

Többször is megszakadt a csúcs

Az ülés közel 17 órán át tartott. Kora reggel ismét megszakították a tanácskozást a görög adósságválsággal foglalkozó, előző délután kezdődött euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői.

Joseph Muscat máltal kormányfő tájékoztatása szerint ez a szünet azt célozta, hogy szűkebb körben kimunkálják a legutolsó, még nyitott kérdések megoldási módozatait is.

Donald Tusk többször is megszakította a csúcstalálkozót, hogy külön egyeztetéseket folytasson Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel.

Kora reggel ott tartottak, hogy már csak egy nyitott kérdés maradt a csúcstalálkozón, nevezetesen az 50 milliárd euró értékűre tervezett privatizációs különalap ügye - közölte Miro Cerar szlovén miniszterelnök.

Közös akarat a Grexit megakadályozására

Görögországnak az eurózónán belül kell maradnia - szögezte le Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi EU-biztos egy francia rádióállomásnak adott nyilatkozatában hétfő reggel, miközben az utolsó, még nyitott kérdések tisztázásán dolgoztak a görög adósságválság megoldása érdekében összehívott euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői.

A francia politikus szerint "közös akarat" mutatkozik arra, hogy a csőd szélére jutott Görögország ne legyen kénytelen távozni az euróval fizető országok köréből.

Moscovici közölte: a Görögországnak nyújtandó, sorrendben immár harmadik pénzügyi mentőprogram a tervek szerint mintegy 80 milliárd euróról szólna. A segítség fejében az athéni vezetésnek reformokat kell megvalósítania az országban.

Egységkormány, új választás?

Eközben Panosz Szkurletisz görög munkaügyi miniszter a görög állami tévének nyilatkozva bírálta a Brüsszelben készülő megállapodás tartalmát. A kormánykoalíció nagyobbik politikai erejéhez, a radikálisan baloldali Szirizához tartozó politikus úgy vélekedett, hogy Görögországban még az idén újabb választásokat kell majd tartani. Szóba került egy nemzeti egységkormány gondolata is, de már volt olyan görög párt, amely jelezte, hogy a Szirizával nem hajlandó együtt dolgozni.

Kapitulált a Ciprasz-kormány

A görög kormány által ajánlott csomag egyfelől teljes kapituláció, hiszen belemegy abba, hogy 28 százalékra emeljék a társasági adót, a lehető legszélesebb körben nőjön 23 százalékra az áfa, a hitelezők által elvárt szinten erősítsék az adóbeszedés hatékonyságát, hajtsák végre a nyugdíjreformot és a privatizációs programot, illetve több ágazat liberalizálását. Másfelől hivatalosan is említi az adósságátstrukturálásra vonatkozó görög kérést, amelyet korábban a Nemzetközi Valutaalap is elengedhetetlennek ítélt az államháztartás konszolidálása szempontjából.

A megállapodást két kérdés akadályozta sokáig. Az egyik az, hogy Görögország szeretné elkerülni  a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kellene letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot.

Görög kormányzati források erre a Németország által felvetett ötletre azt mondták: egy másik bolygón él, aki ezt kitalálta. Rámutattak, hogy Görögországnak nincs 50 milliárd eurónyi privatizálható vagyona, Athén maximum 17 milliárd eurót tud elhelyezni az alapban.

Vasárnap az eurózóna pénzügyminiszterei készítették elő azt a szövegtervezetet, amely végül az állam- és kormányfők elé került. A pénzügyminiszterek abban egyetértettek, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.

A továbbra is zárva tartó és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankok fizetőképességét jelenleg az Európai Központi Bank tartja fenn úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson keresztül. Ilyet a frankfurti uniós jegybank csak fizetőképes feleknek biztosíthat. Ha Görögország július 20-án nem tud megváltani 3,5 milliárd euró értékű, az EKB-nál lévő görög államkötvényt, akkor a bank a saját szabályai szerint aligha folytathatja a likviditási támogatás biztosítását. Ebben az esetben a görög bankrendszer csak úgy tudna pénzhez jutni, ha Athén pénznyomtatásba kezdene, amivel de facto kilépne az eurózónából.

Az eurózóna pénzügyminiszterei már az áthidaló kölcsönről tárgyalnak

Ismét összeültek hétfő délután az eurózóna pénzügyminiszterei, a reggel született állam- és kormányfői megállapodást követően már a Görögországnak nyújtható áthidaló kölcsönről tárgyalnak.

Erre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország egy törlesztő részlettel már késedelembe esett a Nemzetközi Valutaalap felé, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.

Alexander Stubb finn pénzügyminiszter a tanácskozás előtt elmondta: ismét hosszú éjszakára számít, mert több miniszter nem rendelkezik a kellő parlamenti felhatalmazással ahhoz, hogy új vagy feltételek nélkül folyósítható pénzt ítéljen meg Athénnak.

Munkacsoport alakult az áthidaló kölcsön kidolgozására

A Görögországnak nyújtandó áthidaló kölcsön folyósításához jogi, technikai, pénzügyi és politikai akadályokat is le kell küzdeni, ennek érdekében munkacsoport jött létre - közölte az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozását követően a testület újraválasztott elnöke, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter.

Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország egy törlesztő részlettel már késedelembe esett a Nemzetközi Valutaalap felé, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.

Dijsselbloem ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy valószínűbbnek tartja, hogy az egyeztetések inkább négy, és nem két hétig fognak tartani. "És egyesek lehet, hogy ezt is túl derűlátónak neveznék" - tette hozzá a holland politikus.