BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem tudni, hogyan kap áthidaló hitelt Görögország

Ki tudja, hányadik sorsdöntő nap következik a görög válság történetében: máig kapott határidőt az athéni kormány, hogy jóváhagyassa a parlamenttel a hitelezőktől elvárt jogszabályokat.

A kisebbik koalíciós partner, a jobboldali Független Görögök (ANEL) vezetője, Pánosz Kammenosz már hétfőn jelezte, hogy nem tudják elfogadni a szigorú feltételeket szabó megállapodást, de ellenérzéseket fogalmazott meg a fő kormányerő, a Sziriza több politikusa is. Az EU elé tárt javaslatok múlt heti parlamenti szavazásakor tartózkodó vagy nemmel szavazó politikusokat Alekszisz Ciprasz kormányfő már korábban kizárással fenyegette meg, de a gazdasági miniszter tegnapi nyilatkozata szerint ma már komolyabb kormányátalakítás várható.

Az euróövezeti vezetők eközben gőzerővel dolgoznak az ígért áthidaló pénzügyi segítségen. Erre égető szükség van, nemcsak a görögök aktuális kötelezettségei miatt – tegnap ugyan visszafizettek 148 millió eurót lejáró szamurájkövetényekért, hétfőn éjjel azonban az ország újabb törlesztőéssel maradt adósa a Nemzetközi Valutaalapnak, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is fizetniük kell 3,5 milliárd eurót –, de azért is, mivel az ország csőd szélén billegő bankjai még mindig zárva tartanak. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter szerint az Eurogroup hat lehetőséget fontolgat, ám mindegyiknek vannak hátulütői vagy jogi akadályai. A legfontosabb akadály az, hogy egyetlen ország sem hajlandó előfeltétel nélkül még több pénzt adni. George Osborne, Nagy-Britannia pénzügyminisztere azt is jelezte tegnap, hogy egyáltalán nem kívánnak hozzájárulni a mentéshez.

Az Egyesült Királyság nem tagja ugyan az euróövezetnek, ám szerepet kaphat, mivel a megoldás vélhetően az EFSM nevű, az egész EU-ra kiterjedő stabilizációs alap lehet. A Reuters szerint a kasszában 13,2 milliárd euró maradt, ami elég a görögök 7 milliárdos sürgős szükségleteinek biztosítására. Az EFSM-ből korábban az íreknek és a portugáloknak nyújtottak segítséget – a görögök kisegítését 2011-ben a britek vétózták meg. A döntés minősített többséget igényel, vagyis Londonnak másokra is szüksége lehet a blokkoláshoz (a csehek biztosan mellettük állnak). Szó lehet még kétoldalú hitelekről is, legalábbis elméletben.

Egy harmadik lehetőség, hogy az EKB által megvásárolt görög kötvények hozamát átutalják a görögöknek – a 3,2 milliárd eurós összeg hozzáférhetővé tételét korábban kérte az athéni kormány is, ám azt a második nemzetközi mentőcsomag sikeres lezárásához kötötték. Felmerült az is, hogy az EKB mégis engedélyezné újabb kincstárjegyek kibocsátását. Jelenleg csak a lejáró papírok finanszírozását biztosíthatja a görög állam ezzel az eszközzel, és az engedmény ellenkezik az EKB szabályzatával. Egy további ötlet a fizetési határidők kitolása, ami sem a hitelezők, sem a piaci szereplők szemében nem aratna lelkesedést.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter hétfőn este egy olyan ötletet dobott be, amelyet még Janisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter vetett fel, ám az athéni kormány sem támogatta. E szerint euróból a külföldi hiteleket törlesztenék, míg a belső finanszírozásra (például a közalkalmazotti bérek vagy a nyugdíjak kifizetésére) úgynevezett IOU-kat, vagyis készpénzt helyettesítő papírokat bocsátanának ki. A párhuzamos valuta azonban egyenes út lenne az euróövezetből való kilépés
felé.

Vészjósló javaslat az IMF-től

A korábban becsültnél is nagyobb adósságelengedésre van szüksége Görögországnak – állítja a Nemzetközi Valutaalap egy elemzése. A Reuters által megszerzett elemzés szerint a tagországoknak fontolóra kellene venniük egy harmincéves törlesztési halasztást minden európai adósságra, beleértve az új hiteleket is. Ezenkívül a futamidők jelentős meghosszabbítására, illetve más könnyítésre is szükség lenne, vagy komoly adósságleírásra. Ellenkező esetben az adósság évtizedekre fenntarthatatlanná válik, ha a görög államadósság besorolása a legjobb, AAA-s szint alá kerül.

A hírügynökség egy uniós forrásra hivatkozva úgy tudja, a javaslat alapját képező adatokat az IMF már szombaton a tagállamok rendelkezésére bocsátotta, vagyis ezeknek az ismeretében állapodtak meg az athéni kormánnyal. Egy korábbi, ugyancsak adósságelengedést javasló IMF-dokumentum néhány nappal a július 5-i népszavazás előtt szivárgott ki, ami komoly adu volt Alekszisz Ciprasz kezében.

A hírügynökség egy uniós forrásra hivatkozva úgy tudja, a javaslat alapját képező adatokat az IMF már szombaton a tagállamok rendelkezésére bocsátotta, vagyis ezeknek az ismeretében állapodtak meg az athéni kormánnyal. Egy korábbi, ugyancsak adósságelengedést javasló IMF-dokumentum néhány nappal a július 5-i népszavazás előtt szivárgott ki, ami komoly adu volt Alekszisz Ciprasz kezében. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.