Politikai vihar Athénban

Tragikomédiából lassan politikai bohózattá kezd válni a görög válság története, csak egy dolog változatlan: továbbra is Janisz Varufakisz játssza a főszerepet. Vasárnap szivárgott ki az a hangfelvétel, amelyen a volt pénzügyminiszter azt állította: a görög adórendszerre alapozott alternatív bankrendszer kidolgozását mérlegelték arra az esetre, ha országa kilépni kényszerül az euróövezetből. A lehetőségek felmérésére egy gyermekkori barátját kérte meg, hogy törjön be a rendszerbe, ám amikor ez megtörtént, azzal szembesültek, hogy azt a hitelezői trojka irányítja.

Az érintetteknek két nap kellett, hogy felocsúdjanak a döbbenetből – időközben Varufakisz többször megerősítette állításait, és a Financial Timesban próbálta igazolni lépései helyességét –, ma viszont egyszerre támadtak vissza. Az Európai Bizottság szóvivője cáfolta, hogy a trojka ellenőrizné a görög adórendszer informatikai bázisát, kiemelve: legfeljebb „technikai segítséget nyújtanak” annak működtetéséhez. (Kérdés, hogy a Taxisnet működését évről évre nehezítő késések és problémák kinek az állítását erősítik meg.) Megszólalt a gyermekkori barát, Michalisz Hatzitheodoru is, akit Varufakisz ugyan nem nevezett meg, ám könnyen azonosítható, annál is inkább, mivel a pénzügyminisztérium IT-főnökeként dolgozik. Hatzitheodoru is cáfolta, hogy bármilyen beavatkozást terveztek volna az adórendszerbe, és hozzátette: még a lehetősége is kizárt a személyes adatokhoz való hozzáféréshez, annyira biztonságos a rendszer. A görög politikusok sem tétlenkedtek: az ellenzéki Új Demokrácia és – részben egy korábbi feljelentés miatt – az athéni Legfelsőbb Bíróság is a parlament összehívását indítványozta, hogy függesszék fel Varufakisz mentelmi jogát. Jannisz Panuszisz rendészeti miniszter azt közölte: a politikusnak a bíróság előtt kell felelnie tetteiért.

A vihar közben háttérbe szorult az, hogy egy athéni szállodában megkezdődtek a tárgyalások a harmadik mentőhitelről. Az egyeztetés szakértői szinten indult el, ráadásul csaknem egyhetes késéssel, amire a hivatalos magyarázat az, hogy nem találtak eléggé biztonságos helyet a lebonyolításra. A Mega TV beszámolója szerint a mostanra négyessé duzzadt, trojka helyett ezért quadrigaként emlegetett nemzetközi hitelezők – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és a hitelt biztosító euróövezeti állandó mentőalap, az ESM – 250 rendőrrel érkeztek a görög fővárosba.

A legfrissebb menetrend szerint a magas rangú tárgyalások holnap, vagy csütörtökön, de legkésőbb pénteken kezdődhetnek el a 82–86 milliárd eurós újabb kölcsönről, az alkudozás középpontjában pedig továbbra is a nyugdíjrendszert és a munkaerőpiacot érintő reformok, a privatizáció folytatásával kapcsolatos kérdések állnak majd, illetve az adósság esetleges átstrukturálása. Az továbbra sem világos, bármilyen parlamenti döntést elvárnak-e még a hitelezők a korábban elfogadottak után. Athén szerint nem, uniós források azonban nem tartják ezt kizártnak. Az is bizonytalan, sikerül-e megegyezésre jutni augusztus 20-ig, így elképezelhető, hogy a görögöknek egy újabb áthidaló kölcsönt kell igénybe venniük, hogy teljesíteni tudják aktuális fizetési kötelezettségüket.

Elő a hitelkártyákkal
Jóváhagyta az Európai Központi Bank az athéni tőzsde újranyitását – közölte meg nem nevezett forrásra hivatkozva a tőzsde (ASE) szóvivője. A kereskedés június 29-e óta szünetel a görög részvénypiacon, és hírek szerint pénteken indulhat újra. Hétfőn ugyan felmerült, hogy másnap folytatódhat a kereskedés, kiderült azonban, hogy az erre vonatkozó athéni kéréseket az EKB visszautasította. Ennek a magyarázata az, hogy a görögországi bankok még mindig nincsenek túl a csődveszélyen, márpedig az ASE forgalmának több mint felét ezek a pénzintézetek – elsősorban a görögországi bankrendszer több mint 90 százalékát kitevő négy nagybank – adják. Ma tovább enyhítettek a tőkekorlátozásokon is. Mostantól újra lehetséges külföldi vásárlás a Görögországban kibocsátott hitelkártyákkal.