Szlovéniát erősen sújthatja a görög válság

„Ha minden balul üt ki, elúszik 930 millió - 1,4 milliárd eurónk, a költségvetési hiány (a mostani mintegy 4 százalékról) 4,6 százalékra nőne, és 1 milliárd euróval emelkedne az államadósság” – írja a Finance című szlovén nyelvű gazdaságpolitikai napilap.

Szlovénia ugyanis 2013-ban kétoldalú megállapodással 263.7 millió euró hitelt folyósított Görögországnak, a tőkérész törlesztésére 10 éves türelmi idővel. Ez azt jelenti, hogy az alaptőkét csak nyolc év múlva kezdené törleszteni a görög fél. Ezen túlmenően, az EFSF (European Financial Stability Facility - Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) keretében Szlovénia 1,33 milliárd euró névértékben vásárolt görög vonatkozású kötvényeket.

A lap közli néhány pénzügyi szervezet véleményét a helyzetről: a Standard & Poor’s szerint nemfizetés esetén valamennyi uniós tagállam közül a szlovének járnának a legrosszabbul, a Baclay’s Research Málta után a második helyre teszi Szlovéniát ebben a rangsorban.

Maguk a szlovének sem optimisták: Miro Cerar miniszterelnök egy nyilatkozatában a GDP 3,2 százalékára becsülte a lehetséges veszteséget, Dušan Mramor pénzügyminiszter pedig a tőketörlesztés elmaradásának a szlovén fizetési mérlegre gyakorolt hatását hangsúlyozta. Kifejezte azonban azt a meggyőződését is, hogy a probléma az EFSF keretén belül akkor is újra tárgyalható, ha Görögország kilép az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz rendszeréből.