Exportra ösztönöz az adórendszer

Magyarország GDP-arányosan a harmadik legnagyobb terhet vetette ki 2014-ben az itt forgalmazott termékekre az Európai Unióban. A rekordmagas áfa és a különadók miatt a termelési és importadók a nemzeti össztermék 18,6 százalékát tették ki 2014-ben az Eurostat adatai szerint, holott tíz évvel korábban még 16 százalék körül jártak. Ennél magasabb elvonási szintet csak két országnál találni a közösségben: a nagy terhekről elhíresült Svédországnál, amely a maga 22,1 százalékos GDP-arányos elvonásával vezeti a listát, és Horvátországnál. Itt szintén a magas (25 százalékos) áfa okozza a magyarnál alig csak valamivel nagyobb, GDP-arányosan 18,7 százalékos elvonási arányt. Igaz: a termékadók nagyobb szintjét itt indokolhatja, hogy az ország inkább a turizmust adóztatja ezzel, hiszen ott a fogyasztásnak egy jelentős részét az odalátogató külföldiek költése teszi ki.

Mindeközben az adatokból az is kiviláglik, hogy hazánk beszállt a térségi adóversenybe a vállalati terheknél: itt ugyanis az egyik legalacsonyabb mértéket alkalmazza az ország uniós szinten az Eurostat adatai szerint. A magyar nemzeti összterméknek mindössze 6,7 százalékát tették ki az intézményi vagyon- és jövedelemadók 2014-ben, vagyis tulajdonképpen azok a terhek, amelyeket a vállalkozások jövedelmeire vetnek ki az államok. Tíz éve még 9 százalék körül volt ez az érték.

Magyarország a csökkentésekkel ma a hatodik legkisebb terhet alkalmazza, de nem nagyon szakad el a legkisebb szintű tőkejövedelem-terheket kivető államoktól: a rekorder Litvánia a maga 5,1 százalékos szintjével, de nem kell sokkal jobban hozzájárulni a vállalatoknak a saját jövedelmükből a közöshöz Bulgáriában sem (5,3 százalék).

E tekintetben az újonnan csatlakozott uniós tagországok egy tömbben találhatók: nincs, aki 7 százalék felett lenne, miközben Németország és Franciaország a GDP-jének mintegy 12 százalékát szedi el jövedelem és vagyonadók formájában az intézményektől. A lista élén természetesen s skandináv államok állnak, a legnagyobb mértékben pedig Dánia terheli a cégeket: ott a GDP 34 százalékát teszik ki ezek a terhek összesen.

A vállalati jövedelmeket terhelő alacsony, a belföldi termékek értékesítését sújtó magasabb adók kombinációja logikusan az exporttermelést ösztönzi, míg a belföldi fogyasztás emelkedésének ellene hat a magánszemélyeknél tapasztalható relatív magas adóteher a közepes és alacsony jövedelmi kategóriákban.