Késnek az uniós pályázatok

Az eredeti, lassúbb menetrendet se sikerül egyelőre tartania a kormánynak az uniós pályázatok kiírásakor, holott a kabinet célja az volna, hogy 2017-ig minden felhívást megjelentessen annak érdekében, hogy sikerüljön lehívni az európai támogatásokat. A vállalkozások azonban egyelőre csak várnak a lehetőségre, igencsak szűkösek a számukra megnyílt keretek. A Magyar Közlönyben – még bő egy évvel ezelőtt – rögzített eredeti menetrend szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) keretében január óta több mint 50 pályázatnak kellett volna megjelennie, ám eddig mindössze 15-öt írtak ki. Ráadásul ebben több olyan felhívás is van, amely kiemelt projekthez ad pénzt, azaz többnyire központi állami feladatokat finanszíroz.

Nem csoda, hogy a túlzott érdeklődés miatt a napokban rekordidőn belül be kellett zárni egy a kis- és középvállalkozások termelési kapacitásbővítésről szóló uniós pályázatot. Miközben ugyanis a cégek ki vannak éhezve a közösségi pénzekre, a 2014–2020 közötti uniós források felhasználását tartalmazó Széchenyi 2020-as fejlesztési program nagyon nehezen pörög fel. A kormányzat nagy késésben van a cégeknek szóló pályázati felhívások megjelentetésében.

Holott elvileg a gazdaságfejlesztés a kormányzat kiemelkedő célkitűzése. A Ginop két fontos feladata az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak javítása, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektor fókuszált fejlesztése. Kitüntetett szerepet szánnak a programnak abból a szempontból is, hogy a hazai foglalkoztatási ráta 75 százalékra emelkedjen. (A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 64,1 százalék.) Ezt új munkahelyek létesítésével és a munkát vállalni akarók képességeinek fejlesztésével szeretnék elérni.
Az eddig megjelent pályázati felhívások azonban – pláne hogy harmaduk sem érhető el az eredetileg tervezettekhez képest – egyelőre nem pörgetik fel a gazdaságot. Több olyan is van közöttük, amely nem is a vállalkozásoknak szól.

Például 30 milliárd forint jut arra a pályázatra, amelyben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Belügyminisztérium, valamint a kormányhivatalok konzorciuma van nevesítve mint támogatott, s a pénzből 85 ezer alacsonyan képzett, valamint közmunkás oktatását oldanák meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium vezeti azt a másik konzorciumot, amely egyedül pályázhat az Út a munkaerőpiacra című felhívásra, és 102 milliárd forintot költhet egyrészt az álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítására, másrészt a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítésére.

Ugyancsak a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal konzorciuma kapja azt a közel 800 millió forintot a Ginopból, amiből a felnőttképzést fejlesztik. De van az operatív programhoz kapcsolódó olyan, már kiírt gazdaságfejlesztési pályázat is, amely a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban képviselt munkavállalói és érdek-képviseleti szervezeteknek szól, hogy azok erősíteni tudják a tagoknak nyújtott szolgáltatásaikat, mint például a jogsegélyt vagy éppen az egyeztetési, békéltetési, közvetítői, tanácsadási és döntőbírói feladatok ellátását. Erre 3,5 milliárd forint van, s ez hat pályázó vagy pályázó konzorcium között osztódik szét.

De megjelent egy a Magyar Fejlesztési Bank által kezelt hitelkonstrukció is a kiírt pályázatok között, amelyben 2015–2016-ban 10 milliárd értékű visszatérítendő uniós forrás érhető el a kis- és középvállalkozások számára, széles sávú hálózatok fejlesztésére. Kiírták a Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseihez kapcsolódó pályázatot is, abban 33 milliárd forint van 30–45 pályázó számára, 50 millió–1,5 milliárd forintot lehet nyerni.

Mindezekhez képest talán kevésnek tűnhet a klasszikusan kis- és középvállalkozásokat segítő pályázatok száma. Ide tartozik a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak segítése, ami 5-50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást jelenthet 1-2 ezer cégnek, összességében 20 milliárd forint értékben. Ám ebben a viszonylag egyszerű pályázatban is zavar keletkezett, amikor a július elején megjelent felhívást augusztus végén megváltoztatták, s az ország nagyjából 40 százalékát kizárták a pályázatból. Ebbe a körbe sorolható a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítésére vonatkozó felhívás is, amelyet a túlzott érdeklődés miatt már fel is függesztettek, s két év helyett mindössze két hónapig volt elérhető. Egy másik, még nyitva lévő kiírás a mikro-, kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenését támogatja ötmilliárd forinttal, amelyen 550-600 nyertes osztozhat. Szintén 50 milliárd forint jut a vállalatok K+F+I-tevékenységének támogatásására.

A 15 eddig kiírt pályázatból mindössze hét szól kis és közepes cégeknek, a többi inkább az állami feladatok ellátásáról szól. Mindez azt jelenti, hogy bőven van mire várniuk a vállalkozásoknak.

Fókuszban a gazdaság

A Magyarország számára 2014–2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználását tíz operatív program fogalja magában. Ezekben s a magyar költségvetésben összesen 12 ezermilliárd forint használható fel hét év alatt, amelynek 60 százalékát a kormány közvetlen gazdaságfejélesztésre akarja költeni.