Kezdődhet az igazi dráma

Az elsők között gratulált Alekszisz Ciprasz és pártja, a Sziriza választási győzelméhez Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke. Szokatlannak tűnhet a holland pénzügyminiszter vasárnap késő esti Twitter-üzenete annak fényében, hogy az elmúlt fél éve gyakorlatilag semmi másról nem szólt, mint hogy valamelyik görög kollégájával folytatott többé-kevésbé heves vitát. A viták lezárultával azonban tulajdonképpen kielégítőnek tűnhet az európai partnerek, így az Eurogroup-elnök számára is a voksolás végeredménye.

Ciprasz trükkje ugyanis működött: úgy tudta maga mögé állítani a híveit, hogy közben lerázta az általa vezetett heterogén pártszövetség, a Sziriza szélsőbalos renitenseit, akik akkor váltak belső ellenséggé, amikor elutasították azt az uniós javaslatot, amelyet Ciprasz elfogadott. Így a Sziriza az előző, januári választáshoz képest minimális veszteséget szenvedett el – 149 helyett 145 képviselői helyet szerzett –, míg a pártból kivált Népi Egység párt be sem került a parlamentbe. A kormányalakítás is simán ment: néhány órával az urnazárás után már be is jelentették, hogy újra feláll az eddigi koalíció, amelyben a Sziriza partnere a Független Görögök nevű szervezet. A két pártnak együtt 155 képviselője lesz a 300 fős athéni törvényhozásban. Ez kevesebb az eddigi 166-nál, de maguk mögött tudhatják az EU-párti ellenzék, a konzervatív Új Demokrácia 75, illetve a baloldali Paszok 17 képviselőjének támogatását. Ez pedig nemcsak Ciprasznak, hanem Dijsselbloemnak is megfelel. Az új görög kormány már arra kapott mandátumot, amire a hitelezők is vártak: a nemzetközi mentőhitelprogram levezénylésére. Az állandóság jele az is, hogy a Reuters értesülése szerint Efklídisz Cakalótosz, a hiteltárgyalások finisében kinevezett „jó pénzügyminiszter” kerülhet újra a tárca élére.

Ennyire azonban mégsem rózsaszín a kép, a koalíció előtt ugyanis kemény feladatok sora áll. Júliusban az államcsőd és az euróövezetből való távozás elkerülése érdekében rendkívül kemény feltételeket vállalt Ciprasz, de ezek csak részben teljesültek. Hátra van még például az agrártermelők adókedvezményeinek megvonása, a privatizációs alap felállítása és ezzel együtt a magánosítási folyamat felpörgetése, illetve a legsürgetőbb feladatként a bankrendszer konszolidálása.

Ennél is keményebbnek ígérkezik a hitelprogram első felülvizsgálata, amely hírek szerint egyben a fennálló, a görög GDP 180 százalékát kitevő államadósság átalakításáról szóló egyezkedés is lesz. Az IMF – amely már kora nyár óta hangsúlyozza: valamiféle átstrukturálás nélkül a görög adósság fenntarthatatlan marad – ehhez kötötte a 86 milliárd eurós hitelprogramban való részvételét, de a szintén hitelező Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi is arról beszélt korábban, hogy az átalakításnak csak a formája kérdéses, a ténye nem.

Ennek ellenére kemény vita ígérkezik, hiszen a tagországok egy része mereven elzárkózik a leírástól, és vélhetően nem lelkesedik sem a futamidő meghosszabbításáért, sem a kamatterhek csökkentéséért. Jeroen Dijsselbloemra is nehéz napok várnak, de egy dolog nyugtathatja: legalább ismeri a görög tárgyalófeleit.

A piac nem lelkes

Nem lelkesednek a piaci szereplők Cipraszért: a görög papírok szereplése legalábbis erre enged következtetni. Az athéni tőzsde 0,6 százalékkal esett, az állampapírok hozama is enyhén emelkedett a másodpiacon. Jó hír, hogy a januártól júniusig 77 milliárd eurót – a görög gazdasági teljesítmény negyven százalékát – meghaladó tőkekiáramlás nemhogy leállt a banki korlátozások hatására, de egyenesen visszafordult. Az év közepe óta hatmilliárd euróval nőtt a betétállomány a görögországi bankokban.