Szélmalomharc az adóharmonizációért

„Sötétben folyik az adóverseny” – fogalmazott Alain Lamasoure, az Európai Parlament (EP) költségvetési bizottságának francia elnöke azon a vitán, amelyet az EP-képviselők, az Európai Bizottság tagjai és több euróövezeti pénzügyminiszter folytatott kedd este a társasági adózásról. A szabályozók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a szigorúan nemzeti hatáskörbe tartozó adózás az egyik legfőbb eszköz a tagországok között a befektetőkért folyó versenyben, vagyis egyáltalán nem is érdekeltek semmiféle harmonizációban. A gond csak az – állapították meg a vita résztvevői –, hogy ennek a versenynek a kis- és közepes vállalkozások esnek áldozatul, amelyek jóval magasabb adóterhet kénytelenek elviselni, mint a nagyvállatok, különösen a multik. A bizottság becslése szerint az átlagos adószint harminc százalékkal magasabb a kis cégek esetében.

Az EU soros elnökségét ellátó, mellesleg az egész vita apropójául szolgáló adóelkerülési botrány hazájának, Luxemburgnak a pénzügyminisztere mindenesetre igyekezett mindenkit megnyugtatni arról, hogy a bizottság ugyancsak luxemburgi elnökéhez, Jean-Claude Junckerhez hasonlóan prioritásnak tekintik a kérdést. Pierre Gramegna közölte: a félév végéig szeretnék elérni, hogy tagországok aláírják az adózási adatok automatikus továbbításáról szóló egyezményt. Elkötelezett amellett is, hogy kidolgozzanak egy rendszert, amelynek része többek között egy minimális társasági adószint és egy közös konszolidált adóalap bevezetése is. Előbbi az általános forgalmi adó esetében most is megvan, ennek azonban az a magyarázata, hogy az uniós költségvetés egyik bevételi forrása a tagállamok által beszedett adó egy része. Utóbbi javaslatot többször felvetette már az Európai Bizottság az elmúlt tíz évben, ám ez idáig sikertelenül, nem utolsósorban azért, mert az adózási kérdésekben egyhangú döntés szükséges a tagországokat képviselő Tanácsban. A bizottsági meghallgatáson részt vevő pénzügyminiszterek azt a tervet is elutasították, hogy közös európai vagy euróövezeti adóhatóságot hozzanak létre.

A tagállamok ellenállásának komoly szerepe van abban is, hogy a multicégek számára jelentős kedvezményeket biztosító luxemburgi gyakorlattal kapcsolatos dokumentumok jó része máig nem ismert – állította a hónap elején Pierre Moscovici, az Európai Bizottság pénzügyekért felelős tagja. Tőle az EP-nek a Luxleaks néven ismert, 300 multicéget érintő ügyben vizsgálódó bizottsága kért dokumentumokat, ám azt a választ adta, hogy az országok fele titkosította az adókedvezménnyel kapcsolatos iratait.

Egyébként Brüsszel is vizsgálatot folytat az ügyben, egyesével megvizsgálva, hogy tiltott állami támogatásnak minősülnek-e a nagyvállalatoknak nyújtott adókedvezmények. Júniusban közzétettek egy javaslatcsomagot is, amelynek egyik fontos eleme lenne az, hogy a multinacionális cégek legalább „fair arányban” abban az országban fizessenek adót, ahol a bevételeiket szerezték, nem pedig ott, ahol kedvezőbb feltételeket kínálnak a számukra. A bizottság is fontosnak tartja ugyanakkor a közös konszolidált adóalap bevezetését, illetve részletes javaslatot dolgozott ki az adatcserével kapcsolatban is. Az automatikus adatáramlást 2017-től várnák el a tagországoktól.