Tavaly emelkedett az adóterhelés

Emelkedtek az adóterhek 2014-ben – derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összesítése nyomán. A társasági adóban az átlagos adóterhelés 11 százalékos volt tavaly, 0,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a személyi jövedelemadó esetében a jövedelmek 13,7 százalékát kellett becsengetni az államkasszába. Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese szerint a kedvezmények megszűnése magyarázza mindkét esetben az adóterhelés emelkedését. A társasági adó esetében a korábban megítélt befektetési kedvezmények járnak le, míg az szja esetében a családi adókedvezmény maradt csak érdemi leírásként.

A tavalyi adóbevallások a gazdaság érdemi növekedéséről is tanúskodnak: a munkaviszonyból származó jövedelmek összességében 8 százalékkal növekedtek. Eközben a társasági adó hatálya alá tartozó cégek összesített nettó árbevétele több mint 6 százalékkal, 78 ezer milliárd forint fölé emelkedett, nőtt az adóalap és persze a befizetett adó összege is, utóbbi 31,5 százalékkal. A nyereséges cégek száma 2 százalékkal gyarapodott, míg a veszteségeseké és a nullszaldót kimutatóké is csökkent. És ugyan a társaságiadó-bevallást beadó cégek száma csökkent (közel 20 ezerrel), ez azonban inkább a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata népszerűség-növekedésének köszönhető. Tavaly év végén közel százezer vállalkozás választotta már az egyszerűsített adózási formát, az idén augusztusig pedig további több mint 20 ezerrel gyarapodott a számuk.

Változatlan ugyanakkor a cégek nemzetgazdasági szerepe: a mikrovállalkozások vannak a legtöbben (89 százalékát jelentik az összes társaságnak), ám a belföldi és az exportbevételek 15 százalékát tudhatják csak magukénak, miközben a társasági adónak a harmadát ők fizetik be. A kis és a közepes társaságok a vállalkozások 7 százalékát teszik ki, míg a belföldi árbevételnek 40, az exportárbevételnek viszont csak 11 százalékát adják. Ők fizetik a társasági adónak a 28 százalékát. A hivatalosan az egyéb kategóriába sorolt nagyvállalatok mindössze a társaságok 4 százalékát adják, ugyanakkor az exportárbevétel 75, a belföldi értékesítés 47 százalékát tudhatják magukénak, miközben a befizetett adó közel 40 százaléka is hozzájuk kötődik.

A befizetéseket a társasági adóban is leginkább a kedvezmények befolyásolták: a nagyvállalatok általában a fejlesztésre vettek igénybe leírást, míg a kis és közepes cégek előszeretettel támogatták a látványcsapatsportokat, és ezzel (is) csökkentették a befizetendő adójukat.

Nagyot buktak a milliárdosok

Tavaly 1,1 milliárd forintos jövedelme volt a legjobban kereső magyarnak, ám ez nem éri el a 2013-as rekordot: akkor 3,3 milliárdot vitt haza ugyanaz az ember, igaz, amíg 2014-ben ezt munkaviszonyban szerezte meg, addig egy évvel korábban a rekorodt önálló tevékenység eredményeként könyvelték el (az adózás utóbbinál kedvezőbb lehet a 10 százalékos költségátalány alkalmazásának lehetősége miatt). A legnagyobb profit – egészen pontosan: forrásadós jövedelem – tavaly 4,4 milliárd forint volt, ez mind osztalékból származott, ám meg sem közelíti az egy évvel korábbit: akkor a legjobban kereső magyar közel 11 milliárd forint befektetési hasznot könyvelt el.