A képzett munkaerő hiánya fékezheti a növekedést

Az alacsony kamatoknak és az olcsó forint által támogatott exportnak köszönhetően jelenleg jól teljesít a magyar gazdaság, ám már rövid távon is komolyan fékezheti a növekedést a képzett munkaerő hiánya – állapították meg a résztvevők a 30. alkalommal megrendezett vezérigazgató találkozó kerekasztal-beszélgetésén. Dalányi László, a ManpowerGroup Hungary ügyvezetője felhívta a figyelmet, hogy a megfelelő szakemberek hiányában már nemcsak a beruházásokról tett le néhány vállalkozás, hanem egész projekteket telepített át valamely – kedvezőbb feltételeket kínáló – környező országba. „Meg kell próbálnunk idehaza tartani a képzett munkaerőt. Hasznos, ha az itthon kiképzett szakemberek pár évet külföldön töltenek, de mindent meg kell tennünk, hogy aztán perspektívát tudjunk nekik idehaza is kínálni. Ez nemcsak a fizetésekről szól, de mindenképp szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy egy cég a büdzséjében beállított költség erejéig keres magának munkaerőt. A környezet ugyanis olyan gyorsan változott körülöttünk, hogy ami még tíz éve versenyképesnek számított, ma már nem feltétlenül az” – hangsúlyozta.

A vállalatok legfelső szintjéig jellemző a munkaerőhiány. Emiatt a menedzsment kénytelen olyan munkaterhelést vállalni, amely rendkívül nehézzé teszi az innovációt, ráadásul a túlhajszoltság hibákhoz vezet – emelte ki Németh Balázs, a Kvalikon Kft. ügyvezető igazgatója.

A megfelelő szakemberek idecsábítása rendkívül nehéz, a környező országok többségében ugyanis jóval kedvezőbb feltételeket kínálnak számukra. Az IT-szektorba legfeljebb Ukrajnából lehet munkaerőt importálni, de például köszönhetően az ott kínált adókedvezményeknek, Romániában olyan fizetések jellemzőek a szektorban, amilyet Magyarországon kevés vállalkozás kínál – mondta Simon Attila, a Qualysoft Zrt. vezérigazgatója.

„Nincs mese, meg kell találni azokat a gazdasági szektorokat, amelyek a jövőben húzóágazatként felzárkózhatnak az autógyártás mellé. Elsősorban innovatív iparágakra kéne fókuszálni, a gyógyszeriparra, az IT-szektorra vagy az egészségiparra” – állapították meg a résztvevők. Ezeknek a támogatása rövid távon adókedvezményekkel és az EU-támogatások becsatornázásával valósítható meg, de hosszú távon egyetlen esély a megfelelő színvonalú képzési rendszer kialakítása.