Mélyült a szegénység Magyarországon az elmúlt években, amiben fontos szerepet játszhat, hogy az alacsony iskolázottságúak helyzete egyre reménytelenebb. Az Eurostat szerint ebben a körben tavaly 27 százalékos volt a szegénységi arány, s ez jóval magasabb az elmúlt években mért szinteknél.
A válság kitörése előtt még csak az alacsonyabban képzetteknek kevesebb mint 20 százaléka tartozott ide, igazán azonban 2010 után láthattunk dinamikus növekedést. Mindebből egyre inkább úgy tűnik, hogy a munkanélküliségtől leginkább sújtott, szakmával vagy diplomával nem rendelkező csoportoknak kidolgozott közfoglalkoztatási program nem emeli ki az embereket a szegénységből. Sőt, a segélyezési rendszer átalakítása is érdemben ronthatta az alacsonyabban képzettek helyzetét.
A kormány egyre közelebb kerül ahhoz a céljához, hogy az embereknek „segély helyett munkát” adjon.
A válság előtt néhány tízezer fős közfoglalkoztatotti tábort idén nyárra 220 ezerre bővítette a kormány, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta évtizedes mélypontra, 6,7 százalékra csökkenjen. Az idei évben 183 milliárd forintot akart költeni a kormány közfoglalkoztatásra, júniusban azonban úgy döntöttek, hogy közel 50 milliárddal megnövelik a keretet, mert hátrányos helyzetű térségekben a vártnál nagyobb igény jelentkezett a közfoglalkoztatási programok iránt. Jövőre az idei 230 milliárd után 270-et fognak költeni erre, ami a GDP 0,7-0,8 százalékát teheti ki. Ráadásul a közmunkából a legtöbb tanulmány szerint nagyon kevesen jutnak vissza az elsődleges munkaerőpiacra.
Úgy tűnik, a közfoglalkoztatásra költött százmilliárdok nem emelik ki az embereket a szegénységből, miután a teljes munkaidős közfoglalkoztatásért járó bruttó 80 ezer forint nagyon kevés ehhez. Ez a jövedelem jóval alacsonyabb a minimálbérnél, miközben még ez utóbbi sem éri el a létminimumot (egyfős háztartásnál 87 ezer forint). Tavaly egy egyszemélyes háztartásnál a szegénységi küszöb 68 ezer, a két felnőttből és két gyermekből álló háztartásnál pedig havi 142 ezer forint volt.
A problémát elsősorban oktatással lehetne kezelni. Ezt bizonyítja, hogy a legalább középfokú, de még nem egyetemi képesítésűek között az Eurostat szerint már csak tízszázalékos a szegénységi arány. Igaz, az elmúlt években náluk is emelkedés figyelhető meg Magyarországon. A legjobb a felsőfokú végzettségűek helyzete: mindössze 2 százalékuk szegény, az évek során különösebb ingadozás sem látszik. Magyarországon nagyon megéri tanulni: az Európai Unióban alig van olyan ország, ahol olyan alacsony a szegénységi arány a középfokú vagy felsőfokú végzettségűek között, mint nálunk. A felsőoktatásban tanulók száma viszont csökken: a kétezres évek 400 ezret meghaladó tanulói létszáma ma már a 300 ezerhez közelít.
Növekvő szegénységi rés
A szegénység „mélysége” (a szegénységi rés) növekszik Magyarországon az Eurostat adatai szerint. Ezt abból állapítják meg, hogy a szegénységi küszöb alatt élők mediánjövedelme és a szegénységi küszöb közötti különbség egyre nagyobb. Tavaly ez már 22 százalék felett volt, miközben néhány évvel ezelőtt még csak 17-18 százalékkal maradt el a szegénységi küszöb alatt élők mediánjövedelme a küszöbértéktől. A helyzet még mindig jobb, mint Bulgáriában, Görögországban vagy Spanyolországban, ahol 30 százalék feletti a rés, a balti országok viszont már jobban állnak nálunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.