Olcsón megúszta a Fiat és a Starbucks

A multinacionális cégek adóelkerülési praktikájának véget vető uniós adószigor elsőként az amerikai Starbucks kávézó láncot és az olasz Fiat autógyártót érte utol. Előzetesen a Financial Timesnak nyilatkozó szakértők úgy becsülték, hogy több tízmillió eurónyi, a jog kijátszásával megszerzett adókedvezménytől esnek el, amit utólag kell majd befizetniük, ha az Európai Bizottság precedens döntést hoz az ügyben., tiltott állami támogatásnak minősíti át az egyes tagállamok által a kedvezményezett nagyvállalatok számára nyújtott versenytorzító adókönnyítéseket. Ezt szerdán nem is történt, a két céget 20-30 millió eurós összeg megfizetésére kötelezték – a pontos összeg kiszámítását és beszedését a nemzeti adóhatóságra bízták -, és eltiltották a jogsértő gyakorlat további alkalmazásától. A döntés borítékolható volt, Margrethe Vestager, dán versenyügyi biztos ugyanis elhatározta, hogy véget vet ennek a rutinszerűen űzött gyakorlatnak, melynek olyan haszonélvezői is voltak, mint az Apple vagy az Amazon. A kivételezett cégek állami adókedvezménye dollármilliárdos tételt jelent, el, ha az nyereségét Írországban a szó szoros értelmében leadózó Apple-t vesszük alapul. A tavaly első körben kikalkulált számok azóta szelídültek, s Verstagerék inkább egy iránymutatást adnak ki a tagállamok számára, milyen módszerrel kell majd kiszámolniuk az utólag befizetendő adót.

A Starbucks esetében a vállalathoz közel  álló források ezt kevesebb mint 30 millió dollárra becsülték, s ez be is jött. A lánc jövedelmét a 2,5 százalékos egyedi holland kulccsal adózta le ahelyett, hogy a 25 százalékos normál kulccsal tette volna ezt – írja a Financial Times. A Fiat még ennél a megbecsültebb szereplő volt a Luxemburgban, amelynek korábbi miniszterelnöke, Jean–Claude Juncker most az Európai Bizottság elnökeként lép fel saját korábbi gyakorlatuk ellen. A Fiat Chrysler Finance egy százalékos adót fizetett a 29 helyett, ami számukra 200 millió eurót el nem érő pluszkiadást jelentene. ehhez képest a tizedét kell majd visszafizetniük. 

Bizottsági szakértők szerint Margrethe Vestager fontosabbnak tartja az adóelkerülések drasztikus szigorítását, a határvonalak, a világos játékszabályok lefektetését, mint az érintett vállalatok „agyonbírságolását”. A jövőben viszont kőkemény szigorral lépnek fel mind a tagállam, mind az adóelkerülés kedvezményezettje ellen.

Az említett négy vállalat és a három ország egyöntetűen állítja, hogy semmilyen törvénytelenséget nem követtek el, legális eszközökkel csökkentették a fizetendő adót.  A cégek jellemzően a másutt keletkező jövedelmüket, szabadalmi díjakat irányították vállalaton belül a megfelelően alacsony kulcsot kínáló országba, hogy optimalizálják adóterhelésüket.  A vizsgálatok a vállalatcsoporton belül alkalmazott transzferárakat is érintik, mint az adótrükközés egyik kedvelt elemét. A Starbucknál az is gyanússá vált, hogy a hollandiai kávépörkölőjükbe Svájcon keresztül importált babkávét jelentősen túlárazták, hogy ezáltal mesterségesek felpuffasztották költségeiket, ezzel is csökkentve amúgy is minimális adójukat.  Szakértők csak egyben biztosak, mégpedig abban, hogy a bármilyen döntés születik, azt az Európai Bíróságon meg fogják majd támadni. A Starbucks már jelezte is, hogy fellebbez a döntés ellen.