Így marad le Magyarország a régiós társaktól

Idén folytatódhatott Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz, de a hosszú távú kilátások továbbra sem túl biztatók. Az Eurostat szerint tavaly az uniós átlag 68 százalékát érte el az egy főre jutó GDP Magyarországon, ami 1 százalékponttal jobb a 2013-as teljesítménynél. A konvergencia két éve indult újra, azelőtt évekig semennyit sem közeledett a magyar gazdaság az EU-átlaghoz.

A gyenge magyar teljesítményt jól mutatja, hogy Lengyelország az elmúlt években beért bennünket, és ugyanolyan magas az egy főre jutó GDP-je, már csak Romániát, Bulgáriát, Horvátországot és Lettországot előzzük meg. Ennél is aggasztóbbak az Eurostat tényleges egyéni fogyasztásról szóló adatai, amelyek szerint Magyarország csupán az EU-átlag 63 százalékát éri el. (Ausztriában kétszer akkora a fogyasztás, mint nálunk.)

A fogyasztásban még nagyobb lemaradásunk van, mint a GDP-ben, ráadásul itt kissé lassabb konvergencia látszik az elmúlt két évben, mint a gazdasági növekedés terén. Az egyéni fogyasztásban mindössze Horvátországot (60 százalék), Romániát (57 százalék) és Bulgá­riát (51 százalék) előzzük meg, a lengyeleknél az uniós átlag 74 százalékán áll ez a ráta, Szlovákiában és Csehországban pedig 75 százalék feletti.

A következő években van esélyünk némi javításra, miután a növekedés szerkezete a belső keresletre – azon belül is a fogyasztásra – tevődhet át az ipari és az építőipari termelésről. Ez talán elég lehet arra, hogy a magyarok fogyasztása közelebb kerüljön az Európai Unió átlagához, de a régiós országokban gyorsabban növekszik majd a gazdaság, mint nálunk, így az is nagy eredmény, ha a lemaradás mértéke stabilizálódik.

Nemcsak a régiós országok húznak bele, hanem az egész Európai Unió is gyorsabb növekedési ütemre kapcsol, így a GDP konvergenciájában az elmúlt két évben látott kedvező tendencia nem biztos, hogy sokáig fennmarad. „Az Euró­pai Unió gazdasága összességében elkezdett gyorsulni, miközben Magyarország növekedése lelassul” – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid. A K&H Bank vezető közgazdásza szerint még idén is egy százalékponttal közelebb kerülünk az EU-átlaghoz az egy főre eső GDP-ben, jövőre azonban ez már nem lesz így. (A tavalyi kiugróan magas, 3,7 százalékos GDP-növekedés után idén alig 3, jövőre pedig 2-2,5 százalék lehet a dinamika Magyarországon.)

„Valószínűleg még 2016-ban sem érjük el az uniós átlag 70 százalékát egy főre jutó GDP-ben. Akkor már majdnem olyan gyorsan növekszik majd az unió egészének GDP-je, mint a magyar” – fejtette ki Németh Dávid. Szerinte a 2018-as választások közeledtével azonban újra felgyorsulhat a gazdasági növekedés Magyarországon, ez pedig segít abban is, hogy egy kissé ismét közelebb kerüljünk az EU-átlaghoz.