"Ha kedvezően alakul a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó sorsa, annak mintájára a jövő évi költségvetés tavaszi tervezésekor olyan intézkedés születhet hazánkban, mely az arányosabb közteherviselés és a piaci erőviszonyok kiegyenlítődése érdekében újabb adónemet vagy díjfizetési kötelezettséget ró a nagy forgalmú áruházláncokra" – nyilatkozta a Magyar Időknek Szatmáry Kristóf, kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos.
A lengyeleket másolni azért furcsa ötlet, mert ők valójában minket másolnak. 2011 és 2013 között Magyarországon is volt kiskereskedelmi különadó, progresszív adózás érintette az évi 500 millió forintnál magasabb bevételű láncokat. Az adó miatt uniós per indult, azt vizsgálták, hogy a rendelkezés indokolatlanul magasabb terhet jelent-e a multiláncoknak. Időközben a magyar kormány kivezette a különadót.
Nem sokkal később viszont bevezette a a sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, ami szintén a nagyokat terhelte volna lényegesen jobban. Ezt aztán szintén vissza kellett állítaniuk egykulcsosra, Brüsszel ugyanis - akárcsak korábban a magyar kormány az szja-nál - , azt mondja, hogy az az igazságos, ha mindenki ugyanolyan kulccsal adózik.
A lengyel elképzelés szerint a havi 300 millió zlotynál (21 milliárd forintnál) alacsonyabb bevételt kimutató kereskedőket 0,7 százalékos különadó terhelné, az ennél magasabb bevételeket 1,3 százalékos kulcs szerint adóztatnák meg. Hétvégente és a munkaszüneti napokon azonban eleve magasabb, 1,9 százalékos kulcs alapján kellene fizetniük a láncoknak.
Szatmáry Krisftóf kiemelte, a tavaszi időszakig kiderülhet, hogy a lengyel kormány talált-e olyan sávos adózási módot, amit az Európai Bíróságnál kevésbé fognak ellehetetleníteni, mint ahogy azt hazánk esetében tették - írja a Magyar Idők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.