GKI: a magyar gazdaság lassulásának oka a beruházások visszaesése

Az MTI-hez eljuttatott előrejelzésben kifejtik: az uniós támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága miatt várható a beruházások visszaesése. Ugyanakkor a fogyasztás kissé gyorsulva 2,5-3 százalékkal bővülhet, az erősödő bérkiáramlás és az 1 százalékpontos szja-csökkentés hatásánál kisebb, 0,8 százalék körüli fogyasztóiár-emelkedés miatt.

A kormányzat az EU-transzferek gyorsított lehívása, a lakásépítések ösztönzése és a jegybank növekedéstámogató programja révén igyekszik serkenteni a növekedést, ezektől azonban inkább csak jövőre várható érdemi hatás a GKI szerint.

Az elemzés megállapítja, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme tavaly a negyedik negyedévben átmenetileg ismét felgyorsult, több mint 1 százalékponttal haladta meg az EU átlagát, a régióban azonban a szlovák, a román, a lengyel, a cseh és a bolgár fejlődés így is gyorsabb volt. Éves átlagban idén a lassulás folytatódása várható, a 2014. évi 3,7 százalék és a tavalyi 2,9 százalék után 2016-ban 2,3 százalék körüli dinamika valószínű. Az EU előrejelzése szerint a régió 11 országa közül a magyarnál csak a horvát, a bolgár és a szlovén növekedési ütem lesz alacsonyabb - közölte a gazdaságkutató.

Az OECD február közepén a novemberi 0,3 százalékpontos mérséklés után újabb 0,3 százalékponttal, 3 százalékra csökkentette a világgazdaság 2016-ban várható növekedési ütemét. A nemzetközi szervezet ezért az állami beruházások növelését és a szerkezeti reformok végrehajtását sürgeti, mindenekelőtt az eurózónában - idézte fel a GKI.

Az OECD szerint az eurózóna gazdasága idén lassulva, alig 1,4 százalékkal nő, ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb az Európai Bizottság két héttel korábbi előrejelzésénél. Ez kedvezőtlen jel a magyar kivitel, és általában a gazdaság számára. A nemzetközi politikai kockázatok továbbra is jelentősek, növekszik a kétsebességes EU létrejöttének valószínűsége, ami főleg hosszabb távon rontaná Magyarország perspektíváját - mutatott rá a GKI.

Az elemzés szerint tavaly az államháztartás pénzforgalmi hiánya az emelkedő adóbevételek ellenére a tervezettnél több mint 300 milliárd forinttal több lett, ami az EU-tól származó bevételek csúszásának következménye. Az EU által figyelt GDP-arányos hiány viszont a vártnál kedvezőbben, 2 százalék körül alakult. Ugyanakkor az állami intézmények növekvő kifizetetlen számlái, az általuk nyújtott - például egészségügyi és oktatási - szolgáltatások romló színvonala viszonylagossá teszi ezt az eredményt.

Az MNB számításai szerint a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2014 végi 76,2 százalékról 2015 végére 75,5 százalékra csökkent. Eközben azonban a költségvetési tartalékokat a szokásos évközi szinthez viszonyítva a GDP mintegy 2,5 százalékával, sőt az egy évvel korábbi, ugyancsak mesterségesen leszorított szinthez képest is bő 1 százalékponttal csökkentették. Enélkül az államadósság aránya növekedett volna - fejtette ki a gazdaságkutató.

A GKI szerint 2016-ban 2,3 százalék körüli államháztartási hiány várható, miközben a GDP-arányos államadósság 1 százalékponttal csökkenhet. A külső finanszírozási képesség 2015-ben kiugróan magas, a GDP 8,5-9 százaléka körül lehetett a folyó fizetési mérleg magas aktívuma és az EU-források rekord mértékű beáramlása következtében, idén az utóbbi csökkenése miatt kisebb aktívum várható. Tavaly folytatódott a tőke kiáramlása, a tőkeexport mintegy 0,4 milliárd euróval haladta meg a tőkeimportot, s ebben fordulat idén sem várható a GKI szerint.

A gazdaságkutató 2016-ban az ipari termelés 5 százalékos bővülésével és az építőipar stagnálásával számol. Előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta 6 százalékra mérséklődik az év végére.