Hamvába holt Deutsch kezdeményezése

Korán örültek azok a távközlési cégek, amelyek hittek Deutsch Tamásnak. A miniszterelnöki biztos azt ígérte nekik, hogy belátható időn belül csökkennek a közterheik. „A kormány a jövő év elejétől kezdjen tárgyalásokat a távközlési különadó csökkentésének kérdéséről” – ezt javasolta Deutsch tavaly novemberben az internetről szóló nemzeti konzultációt lezáró InternetKon konferencián.

Ennek kapcsán megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy mikor kezdődnek meg az egyeztetések az érintett cégek képviselőivel. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen ütemben vezetnék ki az adót, és ez érintené-e már a jövő évi központi büdzsét, hisz a költségvetési törvényjavaslatot a kormány májusban akarja benyújtani a parlamentnek. Érdeklődtünk, hogy a csökkentés mekkora bevételkiesést eredményezne az államkasszában, és azt miből kompenzálnák. Kérdéseinkre az NGM-től azt a választ kaptuk, hogy a nemzeti konzultáció eredményei alapján megszületett Digitális Jólét programról szóló kormányhatározat nem tartalmaz semmilyen utalást a távközlési adó kivezetésére. A gazdasági tárca ezért jelenleg nem foglalkozik a távközlési adó átalakításával. Ezek szerint a távközlési cégek egyelőre nem szabadulnak meg az évi több tízmilliárd forintos tehertől.

A cégeknek 2012. július 1-je óta kell távközlési adót fizetniük, ami éves szinten 44-45 milliárd forintos terhet jelent az érintetteknek. Ezt az adónemet azt követően vezették be, hogy a kormány 2013. január 1-jével megszüntette az ágazati, így a távközlési cégeket is érintő különadót. Ezt a kabinet a gazdasági válságra hivatkozva vezette be, és az eredeti tervek szerint három évre szólt volna. Ez a távközlési szolgáltatóknak összességében évi 51 milliárd forint adófizetési kötelezettséget jelentett. (A cégek sérelmezték a sarcot, egészen Brüsszelig elmentek, de tiltakozásuk nem járt sikerrel.) A cégek meglepetésére, mielőtt a kabinet kivezette volna az ágazati adót, jött az immár határozatlan időre szóló távközlési különadó, ráadásul 2012-ben – egy fél éven át – a kétféle fizetési kötelezettség egyidejűleg volt jelen az adórendszerben. Az adónemváltás ugyan némi pénzügyi könnyítéssel járt a vállalkozásoknak, de közben megjelent – a több ágazatot érintő – „vezetékadó”. Az utóbbi időben annyit sikerült elérni, hogy az utóbbi adónemet mérsékelte a kabinet, hisz az valójában büntette azokat a cégeket, amelyek új hálózatok építésébe kezdtek, és szembement azzal az uniós szándékkal is, amely a széles sávú infrastruktúralefedettség gyors bővítését szorgalmazta.