Áthangolja a várakozásokat a Fed

Számtalanszor hivatkozik a jegyzőkönyv a dollár gyengülésére, méghozzá kedvező színben feltüntetve a folyamatot. Ez persze összefügg azzal is, hogy az olaj drágul, ami egyrészt nem jó a fogyasztóknak, de másrészt támogatja a másfél éves áreséstől szenvedő amerikai bányatársaságokat. S persze lendületet adhat a hosszú ideje nagyon szerény ütemű, a kétszázalékos céltól elmaradó inflációnak.

A dollár ilyen gyakori említése azért is feltűnő, mert a hétvégén – néhány nappal az állam- és kormányfők csúcstalálkozója előtt –  Japánban gyűlnek össze a G7 pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, hogy a növekedés ösztönzéséről, ám ezen belül az árfolyamokról tárgyaljnak. A Húszak Csoportjának (G20) február végi sanghaji pénzügyminiszteri összejövetele óta viszonylagos nyugalom jellemezte a devizapiacokat,  ám éppen a globális lehiggadás ösztökélte a Fed vezetőségének több tagját is arra, hogy az április végi ülésen a júniusi kamatemelés eshetőségét taglalja. Föltéve persze, hogy a foglalkoztatási és inflációs adatok alátámasztják majd a szigorítási döntést.

A dollár megszilárdult az euróhoz képest az 1,12-es kurzus környékén csütörtökön, s a jegyzőkönyv szerda esti közzététele után már hét hetes csúcsra járatta magát. Ám idén összességében jórészt gyengült, s a jegybanki döntéshozók is azzal érveltek, hogy ez segítheti a feldolgozóipari exportot és az inflációs cél elérését is. A részvevők zöme lehetségesnek tartotta, hogy júniusban emelkedhet a decemberben a 0,25-0,50 százalékos sávba feltolt irányadó kamat. Ám egyesek nyugtalanságuknak adtak hangot, hogy a következő ülésen még nem lesznek birtokában minden fontos mutatószámnak. A második negyedévi növekedési adatnak még biztosan nem, s a gyenge, mindössze 0,5 százalékos éves iramot hozó első negyedév után elsietettnek is minősülhet a kamatváltozás, különösen, hogy a piac egészen másra számított. Az atlantai Fed-bank modellje most 2,5 százalékos éves iramot feltételez az április-júniusi időszakra, pár hete még 2,8 százalékra utalt.

Elemzők úgy vélik, a Fed célja az volt, hogy áthangolja a várakozásokat. Az utóbbi napokban a San Franciscó-i John Williams, a bostoni Eric Rosengren és az atlantai Dennis Lockhart is arról beszélt, hogy a piac téved, s idén két-három emelés is jöhet. A Fed márciusi előrejelzése két emelést vizionált, szemben a decemberi néggyel, a piac pedig a jegyzőkönyv megjelenésééig inkább csak egyet várt erre az évre. Vagy egyet sem, ahogy lanyhulni látszott a gazdaság.

A friss adatok azonban bátorítóak és a globális aggodalom is mérséklődött, mert Kína a vártnál jobban teljesít. Ám feltűnt a Fed radarján egy újabb veszély, a brit referendum az uniós tagságról. Kérdés, hogy a font gyengülésében tetten érhető bizonytalanságot növelni akarja-e a Fed június közepén, egy héttel a népszavazás előtt.

Az észak-japán Sendai városában gyűlnek össze pénteken a Hetek pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, s a tokiói kormány kemény munkát végez a háttérben, hogy a negatív jegybanki kamat ellenére erősödő jen árfolyamának gyengítése érdekében beavatkozhasson, s hogy egyetértést alakítson ki a fiskális ösztönzők bevethetőségéről a globális gazdaság serkentése érdekében. Washington híve az árfolyam-stabilitásnak, mint szóban minden részvevő, de a jen mozgását nem tartja túlzottnak. A németek pedig inkább a szerkezeti reformokban látnák a megoldást, mint a költségvetési kiadások növelésében. Az utóbbi másfél hónapban a nagy jegybankok nem módosítottak politikájukon, s ez lecsendesítette a devizapiacokat. Ám most további jeleket adhat szándékairól a Fed elnöke, Janet Yellen.