Túl sokan élnek a létminimum alatt, átírják a számítás szabályait

A szakszervezetek képviselőivel is egyeztet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az új létminimum-számítási módszerről, de egyelőre nincs konszenzus a felek között. A Világgazdaság úgy tudja, hogy ősszel lesz kész az új modell, amely a mostani szintről jóval alacsonyabbra viszi le a megélhetéshez szükséges minimumjövedelmet. Erről a szakszervezetek hallani sem akarnak.

Amíg azonban kész nem lesz a KSH új modellje, addig be kell érnünk a Policy Agenda számításával, amely a régi módszertanon alapul. (A statisztikai hivatal már nem közli a régi számítást.) Az elemzőintézet közelmúltban kiadott kutatása szerint tavaly tízből négy magyar a létminimum alatt élt. Egy felnőttnek, ha egyedül él, 88 ezer forint kellett ahhoz, hogy szükségleteit kielégítse, 660 forinttal több, mint 2014-ben. Egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló családnak 255 ezer forintra volt szüksége az egy évvel korábbi 253 ezer után a nélkülözés elkerüléséhez.

A KSH-nál azzal érvelnek, hogy túl nagy az a réteg, amely évről évre a létminimum alá kerül (trendszerűen a lakosság majdnem 40 százaléka), és nem lehet ilyen széles rétegre koncentrálva szakpolitikai intézkedéseket meghozni. Sőt, úgy vélik, hogy sokan félreértik a mutatót, s aki a létminimum alatt él, az nem feltétlenül szegény.

Mégis az új modell minden bizonnyal olyan alacsony értéket fog megállapítani, hogy megszűnik a létminimum és a minimálbér közötti különbség (ezt segíti, hogy a létminimum-számításhoz felhasznált minimálisan szükséges napi kalóriabevitelt is csökkentik). Most a minimálbér 73 800 forint, és könnyen lehet, hogy e szint körül határozza meg a KSH az új létminimumot. Ezzel könnyen a felére csökkenhet a létminimum alatt élők száma.

A hivatal egyébként általában azzal szokott érvelni, hogy nem szabad összemosni a minimálbér és a létminimum összegét, mert a háztartásoknak van más jövedelmük is a béren kívül. Ilyen például a családi pótlék vagy a különböző támogatások és segélyek. A szakszervezetek azonban értelemszerűen azt szeretnék, hogy ne a létminimumot csökkentsék a minimálbér szintjére, hanem fordítva, a minimálbért emeljék fel a létminimumhoz.

Az Európai Unió egységes szegénységi és társadalmi kirekesztési felmérése sok homályos pontot tisztáz. Magyarországon tízből ketten élnek súlyos anyagi nélkülözésben, vagyis az alapvető anyagi javak kilenc tételéből négyhez nem jutnak hozzá. Ugyanakkor az emberek 35 százaléka él nélkülözésben (a kilenc tételből hármat nélkülöznek), vagyis ekkora az úgynevezett anyagi deprivációs ráta – ez pedig már közel van ahhoz a számhoz, mint a régi módszer szerint a létminimum alatt élőké.

- Váratlan kiadások fedezetének hiánya

- Nincs telefonja (anyagi okból)

- Nincs színes televíziója (anyagi okból)

- Nincs mosógépe

- Nincs személygépkocsija (anyagi okból)

- Évi egyhetes üdülés hiánya

- Kétnaponta húsételfogyasztás hiánya

- Lakás megfelelő fűtésének hiánya

Forrás: VG-gyűjtés

- Váratlan kiadások fedezetének hiánya

- Nincs telefonja (anyagi okból)

- Nincs színes televíziója (anyagi okból)

- Nincs mosógépe

- Nincs személygépkocsija (anyagi okból)

- Évi egyhetes üdülés hiánya

- Kétnaponta húsételfogyasztás hiánya

- Lakás megfelelő fűtésének hiánya

Forrás: VG-gyűjtés -->