Elmarad a szigorítás Japánban

Két és fél évvel elhalasztja a japán kormány a fogyasztási adó újabb megemelését – jelentette be tegnap a várakozásoknak megfelelően Abe Sinzó miniszterelnök. Ez azt jelenti, hogy a 2013 elején beindított gazdasági program részét képező, a költségvetés konszolidálására hivatott adóemelés második lépcsőjeként csak 2019 októberétől lesz 10 százalék ez az adó. (A fogyasztási adót 2014. áprilisban emelték 5-ről 8 százalékra, ami gyorsan recesszióba lökte a gazdaságot.)

Abe a növekedés előtérbe helyezésével indokolta a döntést, arra hivatkozva, hogy a jegybankkal közösen eltervezett reform kezdete óta váratlanul gyorsan megváltoztak a globális körülmények. A legnagyobb kockázatot a feltörekvő gazdaságok lassulása jelenti – mondta sajtótájékoztatóján a kormányfő, utalva ezzel a legnagyobb kereskedelmi partner, Kína lassulására is. A belső fogyasztás élénkítése szempontjából elemzők szerint érthető az újabb halasztás, de arra is sokan figyelmeztetnek: az elmaradó bevételek megnehezítik a brutális adósságállomány lefaragását és a gyorsan öregedő lakosság miatt növekvő jóléti kiadások finanszírozását. Korábban olyan hírek is voltak, hogy az adóemelés elhalasztása előrehozott választásokhoz is vezethet a kormány hitelességének megrendülése miatt, bár Abe szerint nem kétséges, hogy az eredeti határidőre, 2020 áprilisára így is elérhető lesz a költségvetés elsődleges egyensúlya.

A Fitch Ratings még a halasztás bejelentése előtt arra figyelmeztett, hogy egy ilyen lépés megkérdőjelezi a fiskális konszolidáció melletti elkötelezettséget. Igaz, a hitelminősítő ázsiai részlegének vezetője, Andrew Colquhon e-mailes közleményében azt is hozzátette, hogy megvárják a módosított költségvetési tervezetet, mielőtt következtetéseket vonnának le a besorolást illetően. A Fitch tavaly áprilisban rontotta le a japán adósságok besorolását a felső középkategóriába tartozó A-ra, a Standard & Poor’s (S&P) pedig szeptemberben A pluszra (ez eggyel jobb a Fitch osztályzatánál). Az S&P most azt közölte a Bloomberggel, hogy az adódöntésnek nincs hatása a besorolásra.

A korábbi leminősítések nem rázták meg különösebben Japánt, mert az államadósság 90 százaléka belföldi kézben van, így könnyebben menedzselhető. Ez év végére a GDP-arányos adósság 249,3 százalék lesz az IMF előrejelzése szerint, ez messze a legmagasabb a világon.