Fő a fejük a bankároknak

Nagyon megviselheti a brit pénzügyi szektort, a szigetország vezető ágazatát a Brexit, azaz, ha a polgárok úgy döntenek csütörtökön, hogy távoznának az Európai Unióból. A pénzintézetek tavaly 66 milliárd font adót fizettek, csaknem annyit, mint az éves magyar teljes bruttó hazai termék (GDP), s összesen kétmillió embert foglalkoztatnak. Ám minden megváltozhat, ha az ország kilép az unióból.

A teljes függetlenség hívei azzal érvelnek – hívja fel a figyelmet elemzésében a Bloomberg –, hogy ha London maga szabályozza a pénzügyi rendszerét, jobban tud majd reagálni a globális kihívásokra, mint ha Brüsszel beleszól a folyamatokba. A külföldi bankok viszont azt mondják, azért települtek Londonba – amely az egységes Európa, sőt az eurózóna pénzügyi központja is, attól függetlenül, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozott a valutaövezethez –, mert az EU-ban akartak üzletelni. Ha ugyanis egy bank bejegyezteti magát valamelyik tagországban, akkor az unió egész területén végezheti a tevékenységét. A Cityben dolgozó bankárok többségét olyan nagybankok foglalkoztatják, mint a Deutsche Bank, a Citigroup, a Goldman Sachs, a HSBC vagy a JPMorgan Chase. Utóbbi a napokban jelentette be, hogy 16 ezer alkalmazottjának negyedét elbocsátja, ha megszűnik az uniós tagság. A franciák egyébként tárt karokkal várnák a szigetországból áttelepülni kényszerülő pénzintézeteket.

Marcus Agius, a Barclays volt elnöke a Bloombergnek azt mondta, a Brexit súlyos tévedés. Évek múlva azt kérdezzük majd magunktól, miért tettük ezt, mégis mit gondoltunk – emelte ki.

A bankok által foglalkoztatott uniós állampolgárok helyzete is megváltozna a Brexittel. Jelenleg vízum nélkül vállalhatnak munkát Londonban, de az uniós tagság feladása után új helyzet állhat elő. Igaz, ahogy Allistar Darling volt munkáspárti pénzügyminiszter fogalmazott, egyelőre senki sem tudja, mi jön a Brexit után, milyen megállapodásra lehet jutni ezekben a kérdésekben Brüsszellel, illetve a többi tagországgal. Ám az sem vitatható, amit Peter Mandelson volt munkáspárti miniszter és uniós biztos állít, hogy a City azért nőtt ilyen nagyra, mert Nagy-Britannia élvezte az uniós tagság előnyeit.