A kiábrándítóan gyenge májusi amerikai foglalkoztatási adat már lényegében kiárazta az e heti kamatemelés eshetőségét, ám ami pénteken történt a piacokon, az alighanem előre meghatározta a döntést. Az összefüggés persze szoros. Az a tény, hogy mindössze 38 ezer munkahely keletkezett a várt 160 ezer helyett a múlt hónapban, megerősítette azt a nézetet, hogy a gyatra növekedést hozó első negyedév után a második sem ígér nagy fellendülést. Sőt, minapi philadelphiai beszédében Janet Yellen jegybankelnök is aggodalommal szólt erről a fejleményről. A Világbank és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális előrejelzése is igen borús, mindkét nemzetközi intézmény lefelé módosította korábbi prognózisát, s ez a sok adat, kedvezőtlen fejlemény meg a ki tudja hogy végződő brit népszavazás, s az esetleges kilépés kiszámíthatatlan hatása megváltoztatta a befektetők hangulatát.
A múlt héten a Wall Street részvényindexei még új rekordok felé törtek, ám pénteken fordult a kocka. A Dow és az S&P index is zuhant, miközben a hozamok is ijesztő ütemben ereszkedtek egyre lejjebb. Pontosabban az állampapírok árfolyama emelkedett, s így a hozam csökkent. A befektetők biztos menedéket kerestek, ezért verték fel az államkötvények árát, s verték le ekként azok hozamát. S minthogy Japánban és Európában a különböző futamidők átlagában már negatív a hozam, igen csábítónak látszik az Egyesült Államok, ahol még pozitív. Ám a tízéves amerikai papír hozama is 1,64 százalékra esett, e szint körül utoljára januárban, illetve 2015, 2014 és 2013 elején járt. A német tízéves hozam 0,01 százalékra, rekordmélységbe süllyedt. A két- és tízéves amerikai hozam különbsége 172 bázispontra szűkült, s erre 2008 óta nem akadt példa.
A helyzet nem kedvez a megtakarítóknak, például a nyugdíjalapoknak, s Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke azt mondta, hogy a jegybanki döntéseknél ezt figyelembe kéne venni. Bill Gross, a Janus Capital vezére vészesen közeledő szupernóvához hasonlította a globális kötvénypiacot, ahol tízbillió dollárnyi papír mutat negatív hozamot. Ám a befektetőket mindinkább zavarba ejti, hogy a Fed folytonosan azt hangoztatja, döntése az adatoktól függ. Ez még rendben is lenne, mondta a Bloombergnek Laura Rosner, a BNP Paribas New York-i irodájának közgazdásza, ha nem bizonyulna téves előrejelzőnek a jegybank. Említett beszédében egyébként Yellen erre a témára is kitért, azzal érvelvén, hogy ennyi bizonytalanság közepette a prognózis szükségképpen hibásnak bizonyulhat. Valóban, a Fed vezetői a foglalkoztatási jelentés megjelenése előtt már elkezdték beharangozni a júniusi emelést, majd hirtelen visszakoztak.
A menedékkereső befektetők azért hajlandók hosszabb lejáratú papírokat is megvenni, mert úgy látják, hogy nincs és nem is lesz infláció. A piaci előrejelzések szerint csak 2017-ben vagy később érheti el a kétszázalékos célt a Fed. Közgazdászok idén legfeljebb két emelést várnak a jegybanktól, míg a határidős ügyletekkel foglalkozó kereskedők csak egyet. A Roubini Economics elemzői szeptemberre várják az újabb emelést, vagyis nem hiszik, hogy esetleg a mostanit követő júliusi ülésen szigorítana a nyíltpiaci bizottság.
A testület szerdán este teszi közzé közleményét és az új prognózist, ideértve a feltételezett kamatpályát is. A piac darabokra szed majd minden szót és számot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.