Hiába nőtt csaknem 3 százalékkal a magyar gazdaság tavaly, egy hajszálnyival sem kerültünk közelebb az Európai Unióhoz – derült ki az Eurostat adataiból. A magyar egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számolt GDP az uniós átlag 68 százalékán állt 2015-ben, ez pont ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Közben a régiós országok felzárkózása folytatódott, és Lengyelország a 69 százalék elérésével megelőzte Magyarországot. Az EU-ban csupán négy ország van, amely rosszabbul teljesít nálunk: Lettország, Horvátország, Románia és Bulgária egy főre jutó GDP-je alacsonyabb, mint a magyar.
A fogyasztásban még gyengébben állunk, mint a GDP-ben, vagyis az emberek igazából kedvezőtlenebbnek érezhetik az életüket, mint ahogy a gazdasági teljesítmény sugallja. A személyes fogyasztás az uniós átlag 62 százalékát érte el 2015-ben, és itt már négy éve nem láttunk növekedést. Ennél csak a horvátok és a románok (egyaránt 58 százalékon állnak), valamint a bolgárok (51 százalék) élnek rosszabbul.
„A fogyasztási és a GDP-adat nem jelenti azt, hogy nem volt életszínvonal-emelkedés Magyarországon az elmúlt időszakban, csak nem nőtt gyorsabban, mint az uniós átlag” – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza. Szerinte a következő években elhanyagolható mértékű, enyhe felzárkózásra lehet számítani.
Luxemburg az első
Jelentős a különbség az Európai Unió országainak teljesítménye között. A leggazdagabb ország, Luxemburg egy főre jutó GDP-je az EU-átlag 271 százalékát teszi ki, míg a legszegényebb, Bulgária mindössze 46 százalékot ért el tavaly. Az egy főre jutó személyes fogyasztásban Luxemburg után Németország és Ausztria következik, de az Egyesült Királyságban, Dániában és Finnországban is sokkal jobban élnek az emberek, mint egy átlagos uniós polgár.Gárgyán arra számít, hogy a magyar gazdaság két-három százalék közötti mértékben növekedhet, de ha majdnem ennyivel bővül az EU gazdasága is, akkor csak szerény mértékben közelítünk az átlaghoz. „A fogyasztás Magyarországon a válság után hosszú ideig nem emelkedett, miközben a környező országokban már rögtön azt követően elkezdett magához térni, nálunk a fordulat csak 2014-ben érkezett meg” – emlékeztetett Gárgyán. A Citi elemzője úgy véli, a következő években stabilan, 3 százalék körüli mértékben bővülhet a fogyasztás Magyarországon.
Az utóbbi években a legtöbb régiós ország elhúzott mellettünk. Csehország már az uniós átlag 85 százalékát teljesíti, Szlovákia pedig 77 százalékon áll. Románia pedig ha lassan is, de egyre közelebb kerül hozzánk. Az elmúlt tíz év teljesítménye alapján tehát sok jóra nem számíthatunk, ráadásul a potenciális növekedés sem ad okot bizakodásra. Magyarországon ugyanis kissé rosszabbak a növekedési kilátások – alacsonyabb a potenciális GDP –, mint a régióban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.