Varga: nem lépünk ki az EU-ból

Nincs szükség módosításra az idei és a jövő évi magyar költségvetésben a brit kilépés miatt – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter lapunknak adott exkluzív nyilatkozatában a pénteki pénzpiaci eseményekről azt mondta: érzékelhető a befektetői elbizonytalanodás, de a piaci zavarok remélhetően ezen a héten rendeződnek. Várható volt – mondta –, hogy a brit kilépés esetén a befektetők a menedékeszközöket keresik majd, vagyis az arany- és állampapír-befektetések felé fordulnak. Hangsúlyozta azonban, hogy a térségi államokat merőben másként érintették a piaci turbulenciák, a befektetők jól láthatóan különbséget tettek az egyes országok között, és a magyar piacot érő negatív hatás kisebb volt. Kiemelte, hogy a nemzetgazdasági tárca a következő hetekben is figyelemmel kíséri az eseményeket.

A magyar gazdaság teljesítményét Varga szerint rövid távon nem befolyásolja a brit döntés. A brit–magyar külkereskedelmi forgalom értéke 4,5 milliárd euró, a szaldó Magyarország számára pozitív, vagyis a szigetország komoly piaca a hazai termékeknek. A font tartósabb gyengülése valamivel csökkentheti a pozitív egyenleget, ami a teljes magyar külkereskedelmi mérlegben is megjelenhet, vagyis kisebb lehet majd az aktívum – mondta a miniszter. Ugyanakkor Varga nem számít a kereskedelmi kapcsolatok jelentősebb változására, hiszen a brit gazdaság jobban rá van utalva az uniósra, mint fordítva.

Varga Mihály azt gondolja, a kilépési tárgyalások eredményeként inkább egy norvég vagy izlandi típusú szabadkereskedelmi megállapodás léphet majd érvénybe, ami a korábbi külkereskedelmi kapcsolatokat érdemben nem befolyásolja.

Magyarország természetesen számol azzal, hogy az unió költségvetési mozgásterét megváltoztatja majd a brit kilépés, hiszen a harmadik legnagyobb befizető távozása átírhatja a büdzsét. Magyarország évi 310 milliárd forintot fizet be a közös kasszába, és mintegy kétezermilliárd forintot hívhat le. A támogatások haszonélvezőjeként bizonyára érinteni fogja a magyar büdzsét is a változás – hangsúlyozta a miniszter. Varga szerint azonban ez nem a holnap kérdése, hiszen a kilépési tárgyalások legalább két évig tartani fognak. Az uniós jog ebben még hosszabbításra is lehetőséget ad – szögezte le. Az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy akár ezt a költségvetési ciklust se érintse a kilépés, bár ennek a miniszter kisebb esélyét látja.

Varga szerint a piacok bizonyára jobban értékeltek volna egy ezzel ellentétes előjelű döntést, ám azt mindenkinek el kell fogadnia, hogy a brit választók másként képzelik el a jövőjüket. Az új helyzethez mindenkinek alkalmazkodnia kell – az Európai Unió versenyképességét kedvezőtlenül érinti a döntés, amivel az uniós döntéshozóknak foglalkozniuk kell. A miniszter úgy véli: hosszabb távon ez befolyásolja leginkább a kelet-közép-európai térség és benne Magyarország növekedési lehetőségeit.

Varga ugyanakkor légből kapottnak nevezte azt a – hét végén kiszivárgott – német pénzügyminisztériumi okfejtést, amely szerint Magyarország lehet az uniót elhagyó államok között a következő a sorban. „Nincs ilyen szándék, nincs ilyen terv, nincs ilyen forgatókönyv, ötlet vagy elképzelés” – cáfolta határozottan a találgatást.

A tárca a brit kilépés kapcsán inkább azzal foglalkozik, miként lehetne elérni, hogy azok a társaságok, amelyek az új helyzetben Nagy-Britannia elhagyásán gondolkodnak, Magyarországot válasszák befektetésük színteréül. A kormány különleges kedvezményeket is felkínálna az áttelepülni szándékozó társaságoknak – a kedvezmények részletein dolgoznak a minisztériumban. Autóipari és pénzügyi társaságokról hallani, számukra lehet a fontos, hogy a piacon legyenek jelen – emelte ki Varga Mihály. A miniszter szerint mintegy 770-780 brit cég működik ma Magyarországon, ők elégedettek a befektetői környezettel, ami jó referencia lehet. Magyarország jó feltételeket kínál mind az adózási környezetet, az adminisztrációt vagy a munkaerő árát és képzettségét tekintve – emelte ki a miniszter.

A magyar exittől is tartanak

A német kormány amiatt aggódik, hogy Franciaországban, Hollandiában, Ausztriában, Finnországban vagy Magyarországon is felbukkanhat olyan kezdeményezés, amely az EU-ból való kilépést célozza meg. A Die Welt azt írja a birtokába került német pénzügyminisztériumi jelentés alapján, hogy annak stratégiai javaslatai között szerepel, hogy Németországnak konstruktív kilépési párbeszédet kell folytatnia az Egyesült Királysággal és az ország részére ki kell alakítani egy társult partnerségi státuszt.