Visszaveszik az áfacsökkentés egy részét

Visszavenné a kormány 2018-tól az éttermeknek adott áfacsökkentés egy kisebb részét, hogy az így beszedett pénzt a turizmus fejlesztésére fordítsa. Úgy tudjuk, az új ágazati különadó – amelyet a kabinet csütörtökön terjesztett a törvényalkotási bizottság elé, és az ezt el is fogadta – a szektor fejlesztésében részt vevő szereplőkkel kötött alku része: az adócsökkentés mellett vállalták nevesebb étteremtulajdonosok az extraterhet. Az így kialakuló rendszerben az éttermi szolgáltatások áfája jövőre a mai 27-ről 18 százalékra csökken, majd 2018. januártól 5 százalékosra mérséklődik. Ezzel párhuzamosan jön a kedvezményes áfával azonos alapra kivetett speciális turizmusfejlesztési hozzájárulás, amelynek mértéke 9 százalék lenne. A hozzájárulást a költségvetés a turizmusra fordítaná, ám némi problémát jelent, hogy az új adó ellenkezhet az uniós áfairányelvekkel: eszerint ugyanis nem szabad más hozzáadottérték-adót kivetni. Márpedig a hozzájárulás áfaszerűségét erősíti az is, hogy arról a bevallást épp az áfáéval együtt kell beadni, vagyis: könnyedén szabálytalan negyedik (9 százalékos) kulcsnak minősíthetik az éttermek speciális adózását.

Könnyítést jelent, hogy a kormány visszavett az – eredeti indoklás szerint – uniós kötelezettség miatt alaposan megemelni tervezett cigarettadrágítási szándékából. Eredetileg három lépcsőben 29 százalékkal növelték volna az adót, ami egy doboz árát 300-400 forinttal növelte volna.

A módosítások szerint az adóemelés szolidabbá vált: ősztől – az első lépcsőben – a minimális mértéket emelik 400 forinttal ezerszálanként (ami annyit jelent, hogy az olcsóbb cigaretták lesznek drágábbak minimálisan: az emelés dobozszinten tíz forint). Aztán januárban egy 3,1 százalékos emelés következik, majd ismét a minimális mérték emelése 2018-tól. Ezzel párhuzamosan pedig növelik a vágott dohány, a szivarka és a szivar adóját is: mindez a márkásabb és drágább árukat forgalmazó multinacionális cégeknek kedvezhet. Az emelés végül az olcsóbb cigarettáknál dobozonként 300, a drágábbaknál viszont csak 150 forint lenne.

További szigorítás, hogy októbertől 12,7 forinttal drágul a gázolaj és 6,35 forinttal a benzin literenkénti ára, ha továbbra sem kerül 50 dollár fölé a Brent jegyzésára. A hivatalos magyarázat szerint a kormány két javaslata közül ugyanis a Fidesz-frakció azt választotta ki, amelyik nagyobb bevételt jelent a költségvetés számára, és nem 40, hanem 50 dollárban húzta meg azt a mértéket, amely fölött a nagyobb jövedéki adó életbe lép. A szabályok szerint a megelőző negyedév napi és három hónapos határidős Brent napi jegyzéseinek átlagára lesz a meghatározó: amennyiben a két jegyzés átlaga meghaladja az 50 dollárt, akkor a most is érvényes, ha az alatt van, akkor a nagyobb adómértékeket kell alkalmazni. A jövedéki adó literenként 120 forintról 125 forintra emelkedne az alacsonyabb olajár esetén a benzinnél, és 110,35-ről 120,35-re a gázolajnál. Az öt- és tízforintos emelések a fogyasztói árak esetében áfával növelten jelennek majd meg, vagyis a kormányzati bevételeket ez is emeli majd.

A Fidesz-frakció ezenkívül megteremtette annak lehetőségét is, hogy az önkormányzatok emeljék az idegenforgalmi adót. Eddig az adó maximális mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 forint lehetett, vagy a szállásdíjbevétel 4 százaléka. Ezt a mértéket emelik most 400 forintra, maximum 4,6 százalékra, igaz, a százalékos mértéknek és a maximumnak se igazán volt a gyakorlatban eddig jelentősége (az adót ugyanis tulajdonképpen a maghatározott mérték felett 350-400 forintban fixálták úgy, hogy azt mondták: a szállásbevétel bizonyos százaléka, maximum naponta 400 forint a díj). Az emelés elvben fedezetet jelentene arra, hogy a kormány az idegenforgalmiadó-bevételhez már nem 1,55, hanem csak 1 forinttal járul hozzá a jövőben (az elvonás része az iskolák államosítása miatt az önkormányzatoktól elvett 50 milliárdos csomagnak).

Meghátrált a kormány

Önkorlátozta magát a kormány az energetikai cégek titkosításában, és külön táblázatban foglalja össze, mit titkolhatnak el az állami társaságok – többek között ezt tartalmazza a jövő évi költségvetési törvényhez benyújtott salátatörvényt módosító csomag. A 87 pontból álló változtatási javaslatban konkrétabb formában fogalmazzák már meg, milyen adatok nem adhatók ki (de a közbeszerzési értékhatár alatti szerződések adatai azért idetartoznak, ahogyan a pénzügyi, finanszírozási szerződések is). Visszalépett a kormány a nyolc óránál rövidebb ideig nyitva tartó óvodák finanszírozása megvonásának tervétől is, a Waldorf-intézmények elleni támadásként értékelt javaslatot kormányzati módosítással vetették el. Ezenkívül a kabinet nem változtat – az eredeti tervekkel ellentétben – a köztisztviselők és a bírák jogállásáról szóló, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó szabályokon, mondván, ezekben az ügyekben további egyeztetésekre van szükség.