Az amerikai tőzsdeindexek felfelé araszoltak, a dollár pedig gyengült valamelyest, miközben élénkült a kereslet az arany és a jen iránt annak nyomán, hogy szerdán magyar idő szerint késő este a Fed közzétette a június közepén tartott kétnapos ülés jegyzőkönyvét, amely a bizonytalanság növekedéséről árulkodik a döntéshozók körében. A piacon úgy is értékelték a vitáról közölt részletes beszámolót, mint annak lenyomatát, hogy a jegybankárok keresik a fogódzókat, miért ne emeljék tovább a hosszú évek után decemberben feljebb tolt kamatokat.
A Roubini Economics elemzői szerint legkorábban decemberben szigoríthat a Fed, ha egyáltalán. Ám ha a piacok a vártnál hamarabb megnyugodnának a Brexit okozta sokk után, akkor szeptember még szóba jöhet. A piacok valóban kiárazták a júliusi emelés eshetőségét, s jelenleg mindössze nyolcszázalékos a valószínűsége annak, hogy a jegyban idén hozzányúl az irányadó rátához.
A júniusi ülésen a résztvevők még csak aggodalmuknak adtak hangot a brit kilépési szándékot illetően, s pénzügyi kilengéseket vizionáltak a távozás híveinek győzelme esetére. Ám a referendum óta megszólalt Stanley Fischer alelnök, Loretta Mester clevelandi és John Williams San Franciscó-i elnök, akik persze szeretnének tisztábban látni a folyamatok sűrűjében, de korlátozott hatásra számítanak, s nem módosítják önnön előrejelzéseiket.
A jegyzőkönyv közzététele előtt egy nappal John Williams például azt mondta, hogy legföljebb egy-két tizedszázalékot változhat a növekedési prognózis, a helyzetet nagyjából ugyanúgy értékeli, mint a múlt hónap közepén. Akkor valóban alig írták át az előrejelzést, sőt kitartottak az idei két emelés említése mellett, bár a jövő évre és 2018-ra a korábban elképzelhetőnek vélt négy-négy szigorítást három-háromra faragták le.
A Fed vezetőit leginkább az tartotta izgalomban júniusban, hogy a májusi foglalkoztatási jelentésben csak 38 ezer új munkahely jelent meg. Igaz, abban egyetértettek, hogy egyetlen hónap adatából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. De abban azért nem, hogy miért. A résztvevők egy része egyszeri tényezőkre, statisztikai zajra hivatkozott, s azzal érvelt, hogy a regionális felmérések kedvezőbb képet festenek a munkaerőpiacról. Ám mások azt feltételezték, hogy a gazdasági aktivitás általánosságban is gyengülhetett. S akadtak, akik szerint inkább már a munkaerőhiány akadályozza meg a cégeket a foglalkoztatás bővítésében, a bérek is emelkednek, a meghirdetett állásokat pedig megfelelő jelentkezők híján nem töltik be. Vita alakult ki az inflációról is. Egyesek úgy gondolták, hogy középtávon az iram eléri a kétszázalékos célt, mások leszögezték, ebben egyáltalán nem biztosak.
A kamat maradt a 0,25–0,50 százalékos sávban, s a döntéshozók egyetértettek abban, hogy minden az adatoktól függ, szeretnének meggyőződni arról, hogy az infláció üteme valóban a kívánt szint felé tart, s a foglalkoztatási helyzet is tartósan javul. Az ülést követően Janet Yellen elnök sajtóértekezleten számolt be az elhangzottakról, pár nappal később a kongresszus mindkét házának illetékes bizottságai előtt beszélt újra, még éppen a brit népszavazás előtt, s meghallgatásán a kulcsszó a bizonytalanság maradt. A júniusi foglalkoztatási jelentés pénteken jelenik meg, az elemzők úgy becsülik, 180 ezer új munkahely keletkezhetett. A Fed számára a bizonytalanságok közepette ez ígérkezik kulcsinformációnak a július végi ülés előtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.