Csalódást keltett, hogy a Moody's nem javított a magyar besoroláson

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta, bár csalódást keltett a felminősítés elmaradása, van esély arra, hogy a Moody''s novemberi felülvizsgálatán felminősítse a magyar besorolást.

Ezzel szemben az S&P várhatóan befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyja idén Magyarországot és kilátásjavítást sem vár ennél a hitelminősítőnél.

A várható hitelminősítői döntés szempontjából fontosnak nevezte a  gazdaság növekedési ütemének alakulását. Ha tartóssá válik az első negyedévben tapasztalt lefulladás - amit a Brexit akár erősíthet is -, akkor Magyarországnak valószínűleg hosszabb időre le kell mondania a felminősítésről - jelezte. Az elemző azonban azzal az alapforgatókönyvvel számol, hogy a GDP növekedése stabilizálódni fog a következő negyedévekben, idén átlagosan eléri a 2 százalékot, a Brexit konjunktúralassító hatása mérsékelt lesz, a költségvetési deficit pedig alacsony marad.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy a Moody''s a felminősítés irányába mutató tényadatok ellenére -  a jelentős folyó fizetésimérleg-többlet, a csökkenő adósságállomány, a feszes költségvetés - halasztotta el a döntést, ez azonban nem feltétlenül meglepetés, hiszen számos olyan kockázati tényező övezi nemcsak a hazai, hanem az európai gazdaságot, amely inkább kivárásra ösztönözte a hitelminősítőt. Ezek között az első a bizonytalan környezetet eredményező Brexit. Ha a helyzet megnyugtatóan rendeződik és a magyar gazdaságot sem érik negatív sokkok, a következő, novemberi felülvizsgálat során nagy valószínűséggel befektetésre ajánlott kategóriába emeli Magyarországot a Moody''s - tette hozzá.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője hangsúlyozta, a Moody''s döntése a bank elemzői számára nem okozott meglepetést.  Felidézte, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy átlagosan körülbelül egy évnek kell eltelnie a kilátás javítása és a besorolás felminősítése között, a Moody''s pedig még csak tavaly novemberben látta el pozitív kilátással a magyar szuverén adósság minősítését.

Rámutatott: a Brexit referendumot követő bizonytalan periódus pontos reálgazdasági és piaci hatásait nem lehet meghatározni. Bár  az idei és a jövő évet érintő költségvetési lazítás ellenére a hiány kényelmesen 3  százalék alatt marad, a lefele mutató növekedési kockázatok és a magasabb deficit bizonytalanabbá teszi a korábban prognosztizált adósságcsökkentési pályát.

Duronelly Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő portfóliómenedzsere kifejtette: kétségtelen, hogy az ország külső adóssága nemzetközi összehasonlításban még jelentős, de az elmúlt öt-hat évben a feltörekvő országok közül Magyarország javította sérülékenységi mutatóit a legjobban. A hitelkockázat szempontjából fontos, hogy a folyó fizetési mérleg jelentős többletet mutat. A növekedést tekintve úgy tűnik, a jelenleg 1,0-1,5 százalékos európai növekedés mellett elegendő a költségvetési egyensúly megtartásához. Hozzátette, hogy a magyar eszközök árazása eddig sem tükrözte a hitelbesorolás alacsony szintjét, így nem valószínű, hogy a felminősítés elmaradása hirtelen jelentős hatást gyakorolna a hozamokra vagy a devizára.