Így reagálnak a világ vezető hatalmai a brit kilépés miatti pánikra

Alapvetőnek tartják a szerkezeti reformok szerepét a gyenge globális növekedés serkentése érdekében, de hangsúlyozzák a fiskális politika
egyenrangú szerepét is – tömören ez a lényege annak a közleménynek, amelyet a Húszak Csoportjának (G20) pénzügyminiszteri és jegybankelnöki találkozójáról adtak ki vasárnap a kínai Chengduban. Ám egyben ez az újdonsága is az áprilisi hasonló összejövetel nyilatkozatához képest, akkor ugyanis nem tartották még „alapvetőnek” a strukturális intézkedéseket és nem „hangsúlyozták” a költségvetési kiadásokat, bár említették őket.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde az ülés után úgy fogalmazott: a brit uniós kiválás okozta politikai bizonytalanság és pénzpiaci kilengések közepette különösen fontos, hogy a vezető hatalmak összefogjanak a növekedés élénkítése érdekében, s hogy a gyorsabb gazdasági fejlődés gyümölcseiből mindenkinek jusson. Ez burkolt utalás arra, hogy a britek többsége azért szavazhatott az Európai Unió elhagyására, mert a pénzügyi válság és a globalizáció vesztesének érezte magát. Erre célzott, de alighanem Donald Trump republikánus párti elnökjelölésére is gondolt Jack Lew amerikai pénzügyminiszter, amikor hasonló szellemben beszélt az ülésen.

Az IMF vezére is kiemelte, amit a részvevők a közös közleményben szintén kifejtettek, hogy a monetáris politika önmagában nem elegendő a
növekedési iram gyorsítására, szükség van strukturális átalakításokra, ahol lehetséges, a közkiadások emelésére. A tanácskozás előtt külön elemzést tett közzé az IMF, amelyben rámutat: a Húszak Csoportjának tagországai, amelyek a globális GDP csaknem kilencven százalékát adják, 2014-ben megfogadták, hogy 2018-ra két százalékponttal megtoldják az előrejelzett növekedési ütemet. Azóta mintegy ezer intézkedést határoztak el, de a politikai nehézségek miatt ezeknek csak felét ültették át a gyakorlatba. Ám az összhatás így csak plusz 0,8 százalékpontra lehet elegendő.

A részvevők most is jelezték, nem készülnek valutáik leértékelésére, hogy kereskedelmi előnyökhöz jussanak, de az eszmecsere hangulatára rányomta
bélyegét a brit népszavazás eredménye. Az új brit kormány pénzügyminisztereként most lépett színre Philip Hammond, aki nyitott gazdaságot ígért, ám az ázsiai partnerek óvatosan értésre adták, amíg nem látható, milyen kapcsolatban marad a szigetország az uniós belső piaccal, addig a befektetési döntéseket nehéz lesz meghozni.

A brit gazdaság leszálló ágba került, emiatt az IMF is lefelé módosította globális előrejelzését. A Markit által pénteken közzétett beszerzésimenedzser-index hétéves mélypontra süllyedt, s visszaesést jelez. Az amerikai index viszont a feldolgozóipari tevékenység megugrását tükrözi. Ezért az amerikai gazdaság erejét állította szembe az európai problémákkal Jack Lew, aki – szemben Donald Trump bezárkózást sejtető retorikájával – arról is beszélt, hogy a csendes-óceáni kereskedelmi egyezményt még Barack Obama elnöksége alatt tető alá lehet hozni.