Kína felé fordulnak a britek

Szabadkereskedelmi megállapodásról kezdett előzetes egyeztetést az Egyesült Királyság Kínával – jelentette be a brit pénzügyminiszter, Philip Hammond a G20-országok Kínában tartott hét végi pénzügyminiszteri és jegybankári találkozója után. Az uniós kilépésről döntő népszavazás után ideje feltárni az új lehetőségeket – nyilatkozta Hammond a BBC-nek –, beleértve a szigetország egyik legnagyobb befektetőjének számító Kínát is.

A kínai állami médiában már július elején megjelentek olyan hírek, hogy a kereskedelmi minisztérium szabadkereskedelmi megállapodást akar kötni az Egyesült Királysággal; Hammond szerint kétoldalú egyezményről lenne szó, bár egyes források nem zárják ki, hogy a szigetország csatlakozhatna egy meglevőhöz is. Szóba jöhet például a Kína és Új-Zéland közti egyezmény – utóbbi a brit Nemzetközösséghez tartozik, államfője II. Erzsébet királynő.

A hivatalos tárgyalásokra még nyilván várni kell – Hammond szavai szerint a „következő néhány évben” kezdődhetnének meg –, a dilemma azonban már ismert: megéri-e az Egyesült Királyságnak, hogy pénzügyi szektorának szereplői szabadabban hozzáférjenek az óriási kínai piachoz, exportőrei pedig alacsonyabb vámokat kapjanak, annak fejében, hogy Kína eláraszthatja a briteket olcsó termékekkel. Ez utóbbiból már ízelítőt adott a kínai acélipar, amely az utóbbi években úgy letarolta Európát, hogy emiatt készül megválni brit érdekeltségeitől az indiai Tata Steel, ami 11 ezer munkahelyet veszélyeztet.

A Brexit mellett kampányolók egyik érve az volt, hogy az uniós kötöttségektől megszabaduló Egyesült Királyság majd a világ más térségeivel kárpótolhatja magát. Azt nemigen hangsúlyozták, hogy erről csak akkor kezdhetnek el tárgyalni, amikor az ország már nem tagja az EU-nak, ez pedig attól függ, hogy mikor jelentik be a kilépési szándékot – Theresa May kormányfő nyilatkozatai szerint erre ez év vége előtt nem kerül sor. A kereskedelmi miniszter, Liam Fox a legfrissebb Sunday Timesban mindenesetre tucatnyi lehetséges megállapodásról beszélt; a lehetséges partnerek közül Ausztrália már tényleg közölte, hogy szerződni akar a britekkel, amilyen gyorsan csak lehet, Kanada viszont azt jelezte, hogy nála az EU-val kötendő egyezmény élvez prioritást. Az USA és az EU közti szabadkereskedelmi megállapodás külön fejezet: lezárása nagyban függ az elnökválasztás eredményétől is, de életbe lépése mindenképp évekbe telhet. Mindegyik esetben nehézségeket okozhat, amire a Bloomberg hívta fel figyelmet: az Egyesült Királyság utoljára még az EU-tagság előtt, a hetvenes évek elején folytatott önállóan kereskedelmi tárgyalásokat, így a szigetországban hiány lehet erre alkalmas szakértőkben.

Nem ijedtek meg a német üzletemberek

Egyelőre nem zavartatják magukat a német üzleti körök a Brexit miatt: a hangulatukat tükrözó Ifo-index júliusban csak 108,3 pontra süllyedt a júniusi 108,7-ről, holott az elemzők legalább egypontos csökkenést vártak. A jelenlegi helyzet megítélését tükröző részindex még nőtt is 0,1 ponttal (114,7-re), de a következő hat hónapra szóló várakozásoké is alig esett vissza. A müncheni Ifo gazdaságkutató elnöke, Clemens Fuest szerint a hétezer vállalati vezető megkérdezésével már a brit népszavazás után összeállított index is a német gazdaság ellenálló képességét mutatja. Elemzők viszont arra is figyelmeztettek, hogy a német vállalkozások korábban gyakran reagáltak késve, nem először fordulna elő, hogy az Ifo-indexben csak egy-két hónap múlva jelenik meg egy globális esemény hatása.