A termelékenység nem javul, a bérek mégis nőnek

Sokkal gyorsabban nőtt az elmúlt negyedévekben a reálbér a vállalati szektorban, mint a termelékenység – derült ki az OTP Bank kutatásából. Eppich Győző, a bank közgazdásza a Világgazdaságnak elmondta, hogy a béreket elsősorban a munkaerőhiány hajtja fel, ami a jelenlegi nullaszázalékos infláció mellett magas reálbér-emelkedéshez vezet, miközben nem látszik, hogy érdemben javulna a termelékenység.

„A kapcsolatnak a historikus adatok alapján helyre kellene állnia, de ez csak a termelékenység jelentős növekedésével vagy a reálbér emelkedésének lassulásával valósulhat meg” – mondta Eppich Győző. Szerinte a munkaerőhiány rövid távon nem engedi, hogy ez megtörténjen. Miután nem a munkaadói, vagyis a keresleti, hanem a munkavállalói oldal diktál a piacon, így a cégeknek versenyezniük kell a munkaerőért, ami csak magasabb bérekkel oldható meg.

„A vállalatok részéről a legmeghatározóbb a teljes munkaerőköltség, ami tartalmazza a járulékokat is” – hangsúlyozta Eppich Győző. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vetette fel augusztus közepén, hogy a járulékok fokozatos csökkentése megoldhatná a hazai foglalkoztatási nehézségek bizonyos részét. Ezért vizsgálják, hogy mikor és milyen arányban mérsékelhetnék ezt a közterhet. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak ennek kapcsán korábban hangsúlyozta: az élőmunka terheinek magas volta bénítja a munkaerőpiacot. „Minden kifizetett nettó forint után egy forintot be kell fizetni a költségvetésbe” – emelte ki.

A munkaerőhiányt a munkáltatók szerint a járulékok csökkentése mellett a közfoglalkoztatottak képzésével lehetne megoldani. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azt is felvetette, vannak olyan szakmák, területek, például az informatikában és a feldolgozóiparban a szakmunkák, ahol akkora a munkaerő hiánya, hogy rá fogunk szorulni a szakképzett, külföldi, kulturálisan jól beilleszthető munkások alkalmazására.

A munkaerőhiány kapcsán újabb aspektusra világított rá Eppich Győző. „A jelenlegi munkaerő-hiányos állapot előbb-utóbb olyan beruházásokra késztetheti a cégeket, melyekkel ki lehet váltani a munkaerőt, így helyrebillentve a bérek és termelékenység közötti kapcsolatot” – vélekedett a szakértő. „Nem kvantumugrásra kell gondolni, csak olyan beruházásokra, technológiákra, amelyek már most elérhetőek a cégek számára” – mutatott rá, példaként említve az önkiszolgáló pénztárakat a kereskedelemben.

Eppich Győző nem számít arra, hogy Magyarország versenyképességét érdemben rontaná a reálbérek és a termelékenység közötti kapcsolat lazulása. „Az összes régiós országban munkaerőhiány jellemző, így náluk is gyorsult a béremelkedési ütem” – mondta az OTP szakértője. Magyarország versenyképességében ráadásul az is segít, hogy a forint többet értékelődött le 2010–2011 óta, mint a régiós devizák, ez pedig fedezetet ad a béremelésre.

A másik csatorna, amelyen keresztül helyreállhat a termelékenység és a reálbérek kapcsolata, az infláció gyorsulása. Amennyiben a cégek bátrabban emelnek árakat, úgy az javítja a cégek profitabilitását, másrészről viszont csökkenti a reálbér-növekedés ütemét. Emiatt az elemző arra számít, hogy az elmúlt évek infláció nélküli időszaka után lassan elindulhat egy áremelkedési ütem a belföldi szektorokban, aminek már láthatók az első jelei. „Az újraárazási időszakok visszafogottak voltak az elmúlt években, de ez kezd megváltozni. Az infláció lejjebb fogja hozni a reálbér-dinamikát.”