Bőven van munkahely az Egyesült Államokban

Tartja rég nem látott formáját az USA munkaerőpiaca. Az először munkanélküli-segélyt kérők száma tovább csökkent az augusztus 6-tal véget ért héten, ezúttal ezer fővel 266 ezerre. Így már 75. hete van 300 ezer alatt a kérelmezők száma, ilyen hosszú időszakra 1973 óta nem volt példa a munkaügyi minisztérium adatai szerint. A kedvező trend augusztusban is folytatódhatott.

A kérelmezők száma már aligha csökken látványosan, hiszen a minisztérium egy másik beszámolójából az derült ki, hogy egyre kevesebb dolgozótól válnak meg a munkaadók. Júniusban csak 1,6 millió elbocsátás volt, szemben a májusi 1,7-del, ez a legkisebb mérték 2014 szeptembere óta – áll a JOLTS-jelentésben. A Federal Reserve által figyelt források közé tartozó JOLTS szerint júniusban 110 ezerrel 5,6 millióra nőtt az állásajánlatok száma, a felvételeké pedig 5 millióról 5,1 millióra. A mostani számok alapján egyes munkaadók már nem találnak megfelelően képesített dolgozót minden nyitott pozícióra, ami egybevág azzal, hogy a munkanélküliségi ráta az év eleje óta 4,9 százalék körül mozog, amit a Fed illetékesei már a teljes foglalkoztatottsághoz közeli állapotnak tekintenek.

A pillanatnyilag rózsás helyzet ellenére mindkét elnökjelölt sokat foglalkozott kampányában a munka kérdésével. Republikánus oldalról Donald Trump Detroitban ismertette gazdasági programját, hangsúlyozva, hogy 2000 óta mintegy 5 millió munkahely szűnt meg a feldolgozóiparban. Azt nem tette hozzá, hogy ezért inkább a technológiai változások felelnek, nem pedig a gyártás külföldre vitele. Szerinte a foglalkoztatás kulcskérdése az, hogy az USA-ban ösztönözzék a munkahelyteremtést, például alacsonyabb adókkal, a szabályozás lazításával, infrastrukturális beruházásokkal. Utóbbival a demokrata jelölt Hillary Clinton is egyetért, azzal kiegészítve, hogy a megújuló energiára is költeni kellene. Clinton programjának része az is, hogy javítani kell a szakképzést, amit részben a gazdagoktól beszedendő, magasabb adókból fedeznének. A volt külügyminiszter ugyanis egy új adókulccsal is megfejelné a meglevő, egyébként szerinte változatlanul megtartandó hetet: eszerint évi 5 millió dollár jövedelem fölött 43,6 százalékos személyi jövedelemadót kellene fizetni (ez a mostani adófizetők 4 százalékát érintené, jelenleg 39,6 százalék a legmagasabb kulcs, évi 415 ezer dollár fölött). Trump viszont négyre szűkítené az adókulcsok számát, és nála már a 154 ezer dolláros jövedelem is a legmagasabb, 33 százalékos kulccsal adózna. A milliárdos jelölt a mai évi 9725 dollárról 29 ezerre emelné a nullás kulcs sávjának felső határát.