Célkereső jegybankok

Erősödött a dollár a hét utolsó kereskedési napján, s 20-ról 30 százalékra emelkedett annak az esélye, hogy az amerikai jegybank (Fed) nyílt piaci bizottsága már szeptemberben megemeli a kamatot, s 50 százalék fölé szökkent az idei szigorítás valószínűsége az elemzők szerint. Annak nyomán, hogy Janet Yellen jegybankelnök a kansasi tartalékbank által szervezett Jackson Hole-i konferencián azt mondta: egyre több érv látszik amellett szólni, hogy a Fed közelít kettős célja teljesítéséhez, javulnak a foglalkoztatási mutatók, és az infláció irama is eléri a 2 százalékot a következő években. Derűlátó összegzést adott az amerikai gazdaság állapotáról, bár pénteken derült ki, hogy az előzetes, 1,2 százalékos becsléshez képest kicsit lassabban, 1,1 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben, vagyis szerény éves ütemben. Ám ennek ellenére a munkanélküliségi ráta csupán 5 százalék körül mozog. S mint Yellen helyettese, Stanley Fischer néhány nappal korábban hasonló szellemben rámutatott: a személyes fogyasztási kiadások (PCE) magindexe, amely az inflációs folyamatokat a legjobban tükrözi, már 1,6 százalékos, azaz nincs messze a 2 százalékos céltól.

A hosszú évek után először tavaly decemberben a 0,25–0,50 százalékos sávba megemelt irányadó kamat újabb felfelé tolását nemcsak Yellen és Fischer helyezte kilátásba, hanem a konferencia örvén adott interjúkban számos jegybanki vezető, köztük a házigazda kansasi Esther George – aki már a júliusi ülésen emelést sürgetett –, a dallasi Robert Kaplan, a Saint Louis-i James Bullard, a clevelandi Loretta Mester, az atlantai Dennis Lockhart és Jerome Powell, a kormányzótanács tagja. De közéjük tartozik a San Franciscó-i John Williams is, aki néhány napja a monetáris politika felülvizsgálatát sürgette, azt hangoztatván, hogy a jelenlegi alacsony inflációs és kamatkörnyezetben nem marad muníció a következő válság kezelésére, tehát emelni kéne az inflációs célt, vagy helyette mást kijelölni.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] A jegybankárok szokásos éves találkozójának helyszíne az USA-ban. Az idén emelhet még egyet az irányadó rátán az amerikai jegybank. fotó: Wycom[/caption]A rövid kamat sorsa mellett a konferencia központi témája éppen ez a hosszabb távú feltevés lett. Nem tért ki a vita elől Janet Yellen sem, aki úgy gondolja azonban, hogy a mennyiségi lazítás és az előretekintő iránymutatás megfelelő és a jövőben is bevethető fegyvertár. Kétségtelen azonban, hogy az előrejelzés szerint – amiben, tegyük hozzá, a piac jelenleg nem bízik –
3 százalékra kapaszkodhat fel a jegybanki irányadó kamat 2018 végéig, s tartósan alacsonyabb maradhat, mint a nagy recesszió előtti időszakban.

Korábban, mondta Yellen, 1965 és 2000 között az átlagkamat 7 százalék volt. Ám a jegybanknak sikerült 2 százalék körül stabilizálni az infláció iramát, tehát jogos, hogy a kamat is alacsonyabb szinten szilárdul meg. A megelőző recessziók során azonban átlagosan 5,5 százalékponttal csökkentette a kamatot a jegybank, amire a jövőben nyilván nem lesz módja. De a megelőző recessziók előtt a jegybankpolitika már túl szigorú volt, s elképzelhető, hogy a következő krízis előtt is az lesz, ezért a 3 százalékos kamatprognózis nem szükségképpen korlátozza a Fed mozgásterét. Hivatkozott Yellen a Fed tanulmányára, amelyet David Reifschneider készített. Ám Steven Englander, a Citigroup stratégája elemzésében szétszedte a jegybanki kutatómunkáját, s azt állítja, hogy súlyos visszaesés esetén a Fed nem lesz képes érdemben beavatkozni.

Nem utasította el Yellen azt a gondolatot sem, hogy érdemes lehet átgondolni a monetáris politika kereteit, esetleg új célokat kijelölni, de a nyílt piaci bizottság ezekkel a kérdésekkel jelenleg nem foglalkozik. Ellenben a fiskális politika támogatóbb lehetne például az automatikus stabilizátorok hatékonyságának növelésével. Az oktatás színvonalának emelése és a kutatás-fejlesztés ösztönzése pedig javítaná a termelékenységet, aminek nyomán élénkülne a gazdaság.

E ponton kötődött Yellenhez Benoit Coeure, a negatív kamattal próbálkozó Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja, aki hangsúlyozta: ha a gazdaságpolitika más szereplői nem tesznek többet az élénkítés érdekében, akkor a jegybanknak kell mélyebben az eszköztárába nyúlnia, ám ezzel a túl alacsony kamat problémáját csak súlyosbítani fogja.

Az egyik előadó, Marvin Goodfriend, a Carnegie Mellon Egyetem professzora azt mondta: a mennyiségi lazítás nem hatékony, s inkább a kamat alsó korlátját kellene kiiktatni a rendszerből. Az Ohiói Állami Egyetem kiadványában két kutató pedig kiszámolta: a nem szokványos eszközök bevetése nyomán a munkanélküliségi ráta csupán 0,13 százalékponttal alacsonyabb annál, mint ha a jegybank csak a hagyományos módszerekkel élt volna.