Matolcsy Györgyék kezében a forint sorsa

Soha nem volt még olyan olcsó a magyar államadósság finanszírozása, mint az elmúlt napokban. A három és a hat hónapos kincstárjegyek hozama 0,5 százalék körül mozog a másodpiacon, az egyévesé alig haladja meg a 0,6 százalékot, és a hosszabb lejáratú papírok is történelmi mélység közelében vannak. Ebben nagy szerepet játszanak a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) lépései, de a világgazdasági folyamatok is erről szólnak. A fejlett országokban már sok helyen tartósan a negatív tartományban vannak az állampapírok: Németországban a tízéves államkötvény hozama június óta nulla százalék alatt van, a hasonló japáné pedig mínusz 0,27 százalék körül mozog.

A hazai állampapírpiacon az alacsony hozamok fennmaradását támogatja, hogy már nem hetente, hanem havonta csak egyszer „nyit ki” az MNB, így a kereskedelmi bankok kevesebb pénzt parkoltathatnak a három hónapos jegybanki betétben, októbertől pedig számszerű limitet is meghatároznak a hozzáféréshez.

A bankok így el is kezdték – pontosabban inkább folytatták – az államadósság finanszírozását. „A jegybank hosszú távú célja az, hogy aktív oldali hitelező legyen” – mutat rá a Raiffeisen Bank. Az elemzők szerint a bankok a fölös pénzt kihelyezhetik hitelként is, de erre kicsi az esély. „A kereslet még mindig gyenge, a többségben külföldi tulajdonú bankok pedig – amelyek egyes esetekben odahaza is küzdenek – nem fognak nagyobb kockázatot vállalni” – véli a Raiffeisen.

A bankok már állampapírral is tele vannak: európai összehasonlításban hazánkban az egyik legmagasabb a pénzintézetek állampapír-állománya a mérlegükhöz képest. Ez a kockázat azonban nem zavarja az MNB-t, hiszen úgy vélik, jobb, ha a bankok finanszírozzák az adósságot, mint ha a külföldiek, a stabil kereslet pedig jó ideig alacsonyan tarthatja a hozamokat is. A Raiffeisen szerint a bankközi piacra, a Buborba is áramolhat pénz, ami lenyomja majd a kamatot. A bankközi rövid kamatok a kamatfolyosó alsóbb részére süllyedhetnek, ami egyben effektíve forintgyengítést is eredményezhet. (A kamatfolyosó alsó széle mínusz 0,05 százalék, a felső 1,25 százalék.)

„Az MNB azért vezeti be a korlátozást, hogy ha kell, akkor megakadályozza a forint erősödését” – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Zsiday Viktor. A befektető szerint a befogadási limitek meghatározásával az MNB finomhangolhatja, hol legyenek a rövid kamatok nulla és egy százalék között. Zsiday azt várja, hogy ha a forint erősödni kezd, akkor több pénzt szorítanak ki a jegybankból, így a rövid hozamok süllyednek, akár nullára is eshetnek.

A világban is hosszú ideig fennmaradhat az alacsony hozamkörnyezet, hiszen a Brexit hatására nemcsak a Bank of England, hanem az Európai Központi Bank is lazíthat a monetáris kondíciókon. Így folytatódhat a hozamvadászat, Magyarország pedig a javuló makrogazdasági helyzet miatt már kevésbé számít kockázatosnak, mint néhány éve. Ráadásul az MNB továbbra is mindent meg fog tenni azért, hogy mélyben maradjanak a kötvényhozamok, ha kell, akkor az irányadó eszköz további erodálásával. Az is kedvező hatással lehet, ha a Moody’s a várakozásokkal összhangban novemberben kiemeli az országot a bóvliból, hiszen utána már a konzervatív befektetők is vásárolhatják a magyar papírokat.

A hosszabb lejáratú magyar kötvényhozamokat a nemzetközi trendek határozzák meg inkább, és mivel Zsiday szerint a második fél évben kedvezőbb lesz a nemzetközi hangulat, ezért a globális hozamok feljebb mennek, ami magával húzhatja a hosszú lejáratú magyar papírokat is. (A tízéves magyar kötvény hozama jelenleg 2,8 százalék.) Ennek eredményeképpen nagyobb lehet a különbség a rövid és a hosszú lejáratú hozamok között.