Lassan zöldülnek az autók

Magyarországon 246 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett elektromos hajtású autók száma az első fél évben az egy évvel korábbihoz képest. A robusztus növekmény azonban szinte észrevehetetlen, ha azt nézzük, hogy ez 97 zöld rendszámú kocsit jelent. A régióban azonban nem kell szégyenkeznünk, hiszen például Bulgária egyetlen villanyautóval se gyarapodott ez idő alatt, a tágabb kelet-közép-európai térségben így is listavezetők vagyunk a gyártói szövetség, az ACEA adatai szerint.

Norvégiában a vizsgált időszakban 11 ezer ilyen autót vettek meg, ez a 28 tagú EU összesített adatának a harmada. Ott az állam az áfa, a gépkocsiadó, a komp- és útdíjak, a parkolási költségek elengedésével és a buszsáv használatának engedélyezésével segíti a villanyautók elterjedését; már jobban megéri egy elektromos Nissan Leafet venni, mint egy benzines Volkswagen Golfot. Norvégiában a következő évtized közepétől csak árammal működő új autókat lehet forgalomba helyezni. Franciaországban még nincs hasonló terv, de így is 12 ezerrel nőtt az uniós listavezető villanyautó-flottája. Európa legnagyobb piacán, Németországban a hazai gyártók kínálata még szűkös, erre vezethető vissza az alig 4,4 ezres darabszám, aminél még a britek is többet adtak el.

Az összes alternatív hajtású járműből 302 ezret helyeztek üzembe az EU-ban, ez 3,5 százalékos előrelépés. A hibrid kisáruszállítóknak is köszönhetően itt egyértelmű az olasz fölény, 105 ezres darabszámukkal toronymagasan verik a mezőnyt, noha náluk az állami támogatás csak a regisztráció utáni öt évre szóló adómentességet jelenti. A magyar 867 darabos alternatív növekmény jelképes, a lengyelek és a csehek nagyságrenddel előznek meg minket.

Amúgy az egész EU-ban mostohagyermekek az elektromos autók, az utánuk járó kedvezmények csak hosszú évek alatt hozzák vissza az árkülönbséget. Magyarországon a kormány és az önkormányzatok is segítik az elterjedésüket, így például egyes városokban ingyen lehet parkolni velük, használhatják a buszsávot, ingyen tölthetik őket, adókedvezményt kapnak. A kormány nemrég 1,25 milliárd forintos keretre írt ki pályázatot az 15 ezer fősnél nagyobb települések számára, nagyjából ezer töltőállomás kiépítésére. Ha az infrastruktúra fejlődik is, a villanyautók árban még nem lesznek versenyképesek. A tisztán elektromos kocsik átlag 35-40 százalékkal drágábbak, mint belső égésű motorral felszerelt társaik. Két modelltől várható áttörés: egyik a jövő év végére ígért, tízmillió forint körüli áron kínált Tesla Model 3, a másik a Chevrolet Bolt ugyanennyiért, ennek most kezdték meg a sorozatgyártását. A Detroit Free Press szerint a Boltot 380 kilométerre hitelesítették, azaz egy töltéssel csaknem kétszer olyan messzire jut el, mint a VW és a Ford hasonló modelljei. A Boltot Európában is forgalmazzák, Opel Ampera néven.

Halálhírét keltik a dízelnek

Cselekvésre szólítja fel az autóipart, a kormányokat és magát az EU-t Elzbieta Bienkowska iparért és a belső piacokért felelős uniós biztos az elektromos járművek elterjesztése érdekében. A Volkswagen dízelbotránya rávilágított arra, hogy hiába költenek gigantikus összegeket a dízelmotorok fejlesztésére, nem érnek el látványos eredményt a károsanyag-kibocsátás terén. Jelenleg a dízeles autók részaránya 50 százalék az EU-n belül, de visszaszorításuk megkezdődött, becslések szerint 2030-ra már az autók alig 9 százaléka lesz ilyen. A dízelbotrány arra jó volt – mondta Bienkowska a Politicónak –, hogy a villanyautók és a zéró kibocsátású járművek felé terelje a figyelmet, de most már a fejlesztési pénzeket is ebbe az irányba kell átcsatornázni, hogy a két hátráltató tényező – a magas ár és a rövid hatótávolság – mielőbb eltűnjön.