Pörög, de néha köhög az amerikai gazdaság

Emelkedtek a részvényindexek és gyengült a dollár a hét utolsó kereskedési napján, miután a munkaügyi minisztérium statisztikai részlege nyilvánosságra hozta: augusztusban csupán 151 ezer új állás keletkezett a magán- és az állami szférában (a mezőgazdaságon kívüli szektorokban). A Bloomberg által megkérdezett elemzők 180 ezer körüli számot vártak, így körükben inkább csalódást keltett az adat. Azért lódultak meg a tőzsdeindexek, és azért veszített értékéből a dollár, mert a piac arra a következtetésre jutott, hogy ezek után a Fed még egy ideig halogatja a kamatemelést. Ám az adat egyáltalán nem rossz: az utóbbi három hónap átlaga így is 232 ezerre jön ki, az idei pedig 182 ezerre. Ezért is nyilatkozott úgy Jason Furman, az elnök gazdasági főtanácsadója, hogy az összkép kedvező, hiszen havonta nyolcvanezer új munkahely is elég ahhoz, hogy a foglalkoztatás szintjét őrizni lehessen.

A munkanélküliségi ráta maradt 4,9 százalék – az elemzők kisebb csökkenésre számítottak –, a 62,8 százalékos aktivitási ráta sem változott, akárcsak azoknak az aránya, akik részmunkaidőben dolgoznak, de teljes állást szeretnének. Ez a mutató 9,7 százalékon áll. A legtöbb munkahely a szolgáltatásokban keletkezett, elsősorban a vendéglátásban, a pénzügyi és az egészségügyi szektorban. A feldolgozóiparból viszont megint eltűnt négyezer állás, 2014 óta összesen 223 ezer. Ezt a trendet jól jelzi egyébként az Institute for Supply Management (ISM) beszerzésimenedzser-indexe is, amelynek éves átlaga 50,2, azaz lényegében pangásra utal.

Az összességében dinamikusan bővülő munkaerőpiac nincs összhangban a gazdaság teljesítményével. A második negyedévben 1,1 százalékos éves ütemben növekedett a bruttó hazai termék (GDP), az első fél évben még ennél is valamivel szerényebb iramban. Elemzők most arra számítanak, hogy meglódul a gazdaság, és a július–szeptemberi periódusban 2,7 százalékos sebességre válthat. Ez persze feladja a leckét a Fed döntéshozóinak, akik zömmel aggódnak a célhoz képest alacsony infláció, valamint az elégtelen béremelkedés miatt. (Augusztusban 2,7-ről 2,4 százalékra lassult a bérnövekedés üteme.) Ebben a helyzetben igencsak szórnak a vélemények. A Goldman Sachs szerint 55 százalék annak valószínűsége, hogy a Fed a szeptember 20–21-i ülésén kamatot emel, a piac ugyanakkor harmincról húsz százalékra vitte le ennek a valószínűségét (a határidős jegyzések alapján). Az IHS Markit vezető közgazdásza, Chris Williamson szerint a gyenge augusztusi foglalkoztatási jelentés leveszi a jegybankárok válláról a szigorítás terhét, és hasonlóan fogalmazott Kevin Logan, az HSBC amerikai vezető közgazdásza is. A múlt hónap végén Jackson Hole-ban rendezett konferencián Janet Yellen jegybankelnök még azt mondta: szaporodnak a kamatemelés melletti érvek. Dennis Lockhart, az atlantai tartalékbank elnöke viszont a The Washington Postban azt hangoztatta, hogy nem a szigorítást sürgeti, hanem a komoly eszmecserét.