Minden eddiginél erősebb jelét adta a Federal Reserve elnöke, Janet Yellen annak, hogy jöhet a kamatemelés: a kongresszus két házának közös gazdasági bizottsága előtti tegnapi meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy viszonylag hamar elérkezhet ennek az ideje. Ehhez az is kell – tette hozzá beszédében –, hogy a még beérkező adatok is azt mutassák, a folyamatok a Fed céljainak megfelelően alakulnak. Yellen hangsúlyozta, hogy előrehaladás történt a kettős jegybanki mandátum, a teljes foglalkoztatottság és az árstabilitás elérése terén, de kicsit még mindig van hová fejlődni. Késlekedni viszont így sem érdemes a szigorítással: ha a nyíltpiaci bizottság (FOMC) túl sokáig halogatja a szövetségi alapkamat emelését, akkor a végén esetleg túl radikálisan kell lépnie – figyelmeztetett a Fed elnöke –, addig viszont a jelenlegi kamatszint mellett tovább erősödne a kockázatvállalási hajlam, ami ugyancsak alááshatja a pénzügyi stabilitást.
Közvetlenül Donald Trump váratlan elnökválasztási győzelme után sok elemző adott hangot annak a véleményének, hogy az instabil helyzetben a Fed még decemberben se szánja rá magát a kamatemelésre. A gyorsan meginduló piaci rali, illetve az, hogy a kongresszus mindkét házában republikánus többség alakult ki – ami megkönnyítheti a fiskális lazítást –, hamar átbillentette a közvélekedést abba az irányba, hogy a Fed nem vár tovább.
A Fed elnöke beszédében nem foglalkozott Trump színre lépésének hatásával, de a meghallgatáson ezt már nem kerülhette el, hiszen rögtön az első kérdés erre vonatkozott. Yellen természetesen visszafogott volt: az új kormányzat, illetve kongresszus gazdaságpolitikája változtathat a kilátásokon, de csak aszerint, ahogy az érvényesül majd. Mindemellett a Fed elnöke – aki jelezte, hogy ki akarja tölteni 2018. január végéig szóló mandátumát – figyelmeztetett arra, hogy hosszabb ideig tartó fiskális bizonytalanság jöhet. Ez azonban nem téríti el a Fedet a jelenlegi kamatemelési pályától – tette hozzá, azt is megjegyezve, hogy a 77 százalék körüli GDP-arányos adósság nem sok költségvetési mozgásteret hagy a kormánynak.
Célegyenesben az infláció
Hat hónapja a legnagyobb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak az USA-ban októberben: az előző hónaphoz képest 0,4 százalékos volt a drágulás a munkaügyi minisztérium tegnap közzétett adatai szerint. Éves összevetésben 1,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex, ekkora inflációra 2014 októbere óta nem volt példa. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció azonban havi szinten csak 0,1 százalékos volt, az év/éves pedig 2,1 százalékra lassult az előző havi 2,2-ről. A teljes és a maginfláció közti számottevő különbségért az üzemanyagárak felelősek: októberben 7 százalékkal ugrottak meg, miközben az élelmiszerárak már negyedik hónapja stagnáltak. A Fed inflációs célja 2 százalék, de nem a munkaügyi minisztérium adatát veszi figyelembe, hanem a személyi fogyasztási kiadások indexét, eszerint októberben 1,7 százalékos volt a drágulás az USA-ban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.